10.rész

                                      10.Rész
                                           Part I.

~Viktória szemszöge~
-Hol is kezdjen?-agyaltam 
-Mondjuk,hogy miért is jöttél ide?-adta a jó ötletet a legkisebb
-Ez jó ötlet.Öö....izé,na jó ez fura,mert még sosem kellett magamról beszélnem.
-JAJ,KEZD MÁR EL!!-üvöltöztek rám
-Oké!Na a teljes nevem Viktória Elizebeth Best.19-et töltöm majd szeptember 11.-én.Kedvenc színem a fekete citromsárga és a leges legkedvencebb a kék.

A Tomas Jefferson High Schol-ban járok,nagyon sok szakra jártam már....de mindegyiket vagy meguntam vagy mégse érdekelt aztán átmentem egy másikra a 2 év alatt 8 szakmát kezdtem el.-néztek rám hülyén-Igen,jól hallottátok most leszek 3.-os és nem azért,mert hülye vagyok,hanem azért mert a zsebpénzemet elutazgattam.Hol erre mentem, hol arra.Nya..10 éve élek LA-ben-
-Élsz?
-Ja,mert....na ez hosszú...
-Honnan tudsz koreaiul? 
-Mivel itt éltem..pontosabban itt is születtem Seoul-ban és itt jártam ki a 3.-t is,de elköltöztünk Los Angelesbe....a világ végére.-jegyeztem meg halkan

-Miért költöztetek el?
-Nem tudom,de azt tudom,hogy mikor anyum és apum megismerkedtek én már a hasában voltam...majd 9 éves koromban költöztünk el és rá egy évre mikor anya és apa jöttek haza  egy orvosi kongresszusról esett.És igen apukán orvos volt anyukám pedig az asszisztense.Na és az nap nagyon nagy vihar volt és a kocsinak a csúszott a kereke,megcsúsztak és becsúsztak a kanyonba....ennyiii...jéé eltudtam mondani sírás nélkül...-jegyeztem meg magamnak
-Te jó ég!!!És mi történt?-kérdezte izgatottan a szöszi
-Anyám legjobb barátjához költöztetek,mint a jövendőbeli gyámomhoz.
-És ezt hogy bírtad?-kérdezte Jin.
-Az első pár hónap ki-bebaszottul nehéz volt,hisz idegen ház,ismeretlen emberek stb. De végül is az alatt a pár hónap alatt sikerült viszonylag beilleszkedni hozzájuk és bízni bennük. Emy azóta is a legjobb barátnőm aki mindig ott áll mellettem ha baj van..... szinte már a testvérem.
-És Katt?
-Na igen Katt...ő aztán a testvér!Testvér az aki ott hagyja a kishúgát egy idegen helyen,mert neki hiányzanak  a barátai és a fiúja....mert szerintem az ilyen nem az..-kicsit megszeppenve mondtam az utolsó pár szót
-Jaj,ne sírj...-ölelt magához a fotelban ülő szöszi ami egy picit megnyugtatott
-Ez most olyan fura..
-Miért?
-Mert nem is ismerlek titeket,de elmondtam ezt nektek..ezt a történetet csak Emy tudja..
-Ne aggódj!!Csak tekints úgy ránk mint a testvéreidre,oké?
-Rendben,köszönöm-törölgettem a szemem
-Na, jó elmeséltem az "élet történetem",most ti jöttök,de én kérdezek,ok?
-Jaa!-válaszolták kicsit elnyújtva
-Na az lenne a sok kérdésből az első,hogy mi a nevetek,mert J-hope-nak meg V-nek tudom a nevét mondjuk nem az igazit,na de mindegy mert úgy se tudnám kimondani..
Na akkor kezdjük el..
-Én kezdem! A becses nevem Rap Monster.
-V-t már tudom.
-És az enyémet?-mondta kicsit durcisan J-hope.
-Jól van..J-hope...-elkezdett mosolyogni-Na és neked mi?-kérdeztem az elbambult legkisebbtől.
-Hmm? 
-Mi a neved?
-Nekem...öö...izé..-zavarba jött.
-A neve Jungkook,Kookie az enyém meg Suga.-válaszolta helyette a vörös.
-Na és a "cicás" fiúnak mi a neve?
-Jimin...
-Jó akkor evvel végeztünk is,mert Jin-nek tudom...
Beszélgettünk még egy jó pár sort,pont válaszolni akartam,mikor valaki kopogott..
-Megyek!-kiáltottam,Elindultam felé,majd kinyitottam,de arra nem számítva,hogy ki fog ott állni.....