24.Rész

~Viktória szemszöge~

Valaki kopogott.lerakta a "kajám" és oda sétáltam,mert csak én nem voltam lusta felkelni a puha kanapéról.Kinyitottam és ekkor egy ismerőssel találtam szembe magam....kit,már a boltban is láttam....

-Yoyo?!Te meg mit keresel itt?-kérdeztem meglepődve
-Mért nem veszed fel a telefont??-lépett be
-Mert esetleg...fogalmam sincs hol van....tényleg a telóm...
-Ezt keresed?-jött le RapMon a lépcsőn kezében az említett eszközzel 
-Hol volt?
-Fent az ágyon..csörgött így lehoztam...-és kezembe nyomta
-Hogy került ez fel oda,nem is voltam fent...-elmélkedtem
-Gondolom valamelyik barom vitte fel.-mondta megvető pillantásokat mérve RapMon-ra 
-Ez meg mit keres itt?-jött le V is 
-Jöttem Vikiért,aki megígérte,hogy nálam alszik..-rám nézett
-Ó...tényleeeg..-kaptam fejemhez
-Nem megy ő sehova!-húzott el a közeléből Suga,addig észre se vetem,hogy létezem,most meg véd....nagyon utálhatják Yoyo-t..nem baj legalább megszabadulok tőlük egy picike időre,hisz gondolom,nem akarnak velem jönni..ugye?
-Ezt nem te mondod meg....-mondta mérgesen Yoyo
-Oda megyek ahova akarok...nem ti fogjátok megmondani..
-De igen!-halottam a hangot hátam mögül
-De Katt..most mért nem?
-Egyedül te nem mész sehová...
-Dehogy nem...éveken át leszartál nagy ívben...de most,hogy itt vagyok elkezdtél anyáskodni...képzeld leszarom mit mondasz.....Nem vagy ANYA..-kiáltottam rá  és kirohantam a bejárati ajtón.Kiszálltam a liftből és egyenesen az aulába rohantam.
-Hééé!Várj már meg!-rohant hozzám Yoyo
-Mennyünk!
-Rendben.-elmosolyodott és a kocsihoz mentünk
A sofőr el vitt egy ki-bebaszotúl nagy és gyönyörű házhoz..nem is házhoz,hanem villához..
-Megérkeztünk úrfi..-parkolt le a sofőr...úrfi? B+ de gazdagok lehetnek,mondjuk ez a házon is látszik

-Na gyere,megmutatom a szobád és természetesen a házat is..
Bementünk.Én csak bámulni tudtam olyan 
modern és szép volt minden
-Ez itt a nappali..általában itt töltöm a szabadidőm,már mikor itthon vagyok...
-Amúgy,hogy kerültél olyan távol az otthonodtól?
-Hát apámnak mindenhol vannak ismerősei akikkel jóba vagyok és így bejártam a világot.
-Egyedül?
-Nem..avval a csajjal akit mutattam.
-Jah..-perverz mosoly húzódott számra,nem is tudom miért..
-Nem is gondolj olyanokra...unoka nővérem...
-Aha..így már más..-mosolyogtam
-Na gyere megmutatom a házat..-fogta meg csuklóm és húzott maga után
Végig mentünk egy hosszú folyosón tele ajtókkal,amik mögé betekintést nyertem.Volt ott mozi szoba,sok háló,játékterem,kondi, és még sok már luxus....
-Itt is vagyunk.-álltunk meg egy vörös ajtó előtt... levette a kulcsot a félfáról és benyitott..
-Waah..ez azt modern..-beljebb sétáltam-mi ez a folt?-néztem le a vöröses foltra a szőnyegen
-Semmi...csak bor...volt egy buli és nem jött ki belőle...-mintha nem nem ez lenne az igazság 
-Ez lesz a szobám?
-Jah..-bólintott-Folytathatjuk a felfedezését a háznak?
-Persze?-mintha,nem akart volna tovább abban a helységben maradni....ahj...csak én vagyok paranoiás.Visszazárta az ajtót,mintha nem akarná,hogy valami kijöjjön.....
Folytattuk felfedező utunkat..megnéztük a kertet,ami valami valami eszméletlenű hatalmas..
ameddig csak elláttam ott csak fák és különféle bokor szobrok voltak...
-Nézd!-mutatott felfele a házra-Pont erre néz majd az erkélyed.
-Juj..ez szupi.-vigyorogtam
Elindult a kert felé én pedig utána.Végig mentünk a járóköves úton,ami elvezetett egy nagy fához
-Miért nincs levele,se virága?
-Mert a lelke beteg...meg kell gyógyítanom...-mintha nem is nekem mondaná,hanem a fához beszélne-Hiszel a szellemekben?-rám nézett..végre..súlyos baja van...agyilag...
-Ugye nem nevetsz ki,de igen...vagyis nem a szellemekben,hanem a természetfeletti erőkben.
Ezt amit most mondok nem sokan tudják...de néha látok furcsa dolgokat..sztem csak egy buzi mellékhatása a gyógyszernek amit szedtem,de néha álmodok is olyanokkal,akik már nincsenek az élők között...-nem szólalt meg nézett egy pontra mögöttem,mintha állna mögöttem valaki..hátra néztem,de sehol senki..
-Hm..ez fura..-erre Yoyo csak egy lágy mosoly engedett arcára és rám nézett,nem mögém
-Mennyünk vissza.-mosolygott és visszaindultunk 
Megmutattam még a  márványkövet úszómedencét..aztán mentünk a konyhába..vacsizni,
hisz elment az idő még végig jártuk ezt a hatalmas házat...
Megkajáltunk...Még szerencse,hogy amerikai stílusú személlyel eszek,így megtudom enni például a törtkrumplit és valamilyen furcsa szószt hozzá..ami nagyon ízlett...végre normálisan tudtam enni..Majd mentem lefeküdni..hamar elnyomott az álom ennyi mászkálás után..

~Yoyo szemszöge~

Vikivel körbe jártuk a házat..már csak egy szoba maradt ki..méghozzá az övé...Nagyon rég nem járt senki abban szobában..nem is nagyon tudtak bemenni,hisz Ő nem engedte be őket..
Csak én mehettem be..még a drága kishúgom Jina se...Mindig én voltam anya kedvence..
talán ez lehet az oka...
-Itt is vagyunk.-álltam meg az ajtó előtt... levettem a kulcsot a félfáról és benyitott.. és bementem
-Waah..ez azt modern..-belépett,csoda,hogy be engedte...éreztem én,hogy Viki különleges
-mi ez a folt?-nézett le a padlóra
-Semmi...csak bor...volt egy buli és nem jött ki belőle...-nem tudtam jobbat kitalálni..miért,mit kellett volna mondanom...Ó nyugi itt ölték meg az édesanyám és azóta is jelen van az életemben 
-Ez lesz a szobám?
-Jah..-bólintottam-Folytathatjuk a felfedezését a háznak?
-Persze?
Visszazártam az ajtót,nem mintha egy ajtó megakadályozná,hogy ki jöjjön..
Folytattuk utunkat..megmutattam a kertet..ami a kedvenc részem az egész birtokban
ameddig csak elláttam ott csak fák és különféle bokor szobrok voltak...
-Nézd!-mutattam az erkélyre-Pont erre néz majd az erkélyed.
-Juj..ez szupi.-mosolygott
Elindultam a virágoskert felé
-Miért nincs levele,se virága?
-Mert a lelke beteg...meg kell gyógyítanom...-néztem a fára..ami már megjelent egy kis rügy,amit Viki biztosan nem vett észre,de nekem nagyon is fontos,mert azt jelenti,hogy valamit jól csinálok..nagyon régóta nincs semmilyen jel arról,hogy az anno terebélyes és csodálatos cseresznye élne..de még talán van remény...-Hiszel a szellemekben?-rá néztem..látszott rajta,hogy nem érti miért kérdem
-Ugye nem nevetsz ki,de igen...vagyis nem a szellemekben,hanem a természetfeletti erőkben.
Ezt amit most mondok nem sokan tudják...de néha látok furcsa dolgokat..sztem csak egy buzi mellékhatása a gyógyszernek amit szedtem,de néha álmodok is olyanokkal,akik már nincsenek az élők között...-nem szólaltam meg...ekkor megjelent anya és egy lágy mosoly küldött nekem...biztató jelként,hogy jól csinálom..ennek örömére én is elmosolyodtam
-Hm..ez fura..-Viki hátra nézett,de akkor eltűnt
-Mennyünk vissza.-mondtam lágyan és visszaindultunk 
Még megmutattam medencét..aztán a konyhába vitt utunk...ahol Park már tálalt..Nem nagyon szeretem az Ázsiai kaját,nem bírja a gyomrom..így vagy európai vagy amerikai kaja van,ha itthon tartózkodom..

~Viktória szemszöge~

Valami neszre ébredtem.Felültem.A félhomályban csak egy árnyat láttam aki épp az erkélyajtóhoz tart,s kinyitja.. a szél hidegsége átjárta testem..
-Ki vagy te?-keltem ki az ágyból-Mi akarsz tőlem?-nem válaszolt,mire kiértem az erkélyre az árny eltűnt...de feltűnt egy másik...egy nő volt az..ki a kert kapunál állt
-Hölgyem!-kiáltottam utána,hogy máshogy szólítsak meg egy olyan nőt,kit nem is ismerek..?

Rám nézett,elmosolyodott és elindult a labirintus kertbe..
Felkaptam a pokrócot és elindultam a kijárat,
majd a kert felé...
A nőszemélyen egy fehér ruha volt,amely picit szakadt és koszos volt..sötét haja fel volt kontyolva.
-Asszonyom.-szólítottam meg,de elfutott,be egyenest a labirintusba..
Utána futottam,követtem,ahogy csak tudtam,mikor utolérhettem volna ő eltűnt...Egyedül botorkáltam az útvesztőben.Mikor végre kiértem a fánál találtam magam...
A nő ott ült a padon..így leültem mellé...
Felemelte kezét,azt jelezve,hogy fogja meg.
-Biztos?-erre csak bólintott,megfogtam jéghideg kezét.....