~Jungkook szemszöge~
Viktória és a fiúk nyaggatására elkezdtem mesélni.
-Na..jó..minden úgy kezdődött,hogy....
Ááá minden a húga miatt volt,a fiúk is igazolják,én meg Jina nagyon jó barátok voltunk még ez előtt az incidens előtt..szinte olyan volt mintha a húgom lett volna! Egyik nap azt hallottam az osztálytársamtól,hogy milyen szép pár vagyunk...először nem értettem,hogy mért mondták ezt.Az ebédszünetben felmentünk a kedvenc helyünkre a tetőre a virágoskerthez.Megbeszéltük ezt a dolgot és csak nevettünk rajta.-ettől az emléktől mosolyra állt a szám.-Délután a tesója jött érte akinek a fülébe jutott ez a hamis hír..elhívott Jinától,hogy beszéljünk,de az nem beszélgetés volt,hanem veszekedés,nem vettem magamra,hisz én tudtam,hogy nem igaz..Másnap Jina nem jött suliba,de írt egy üzit,hogy vigyem el neki a házit.Iskola után rögtön hozzájuk vettem az utat ami miatt a fiúk le is csesztek...na mindegy is ez.....35 percnyi séta után el is értem hozzájuk.Odaértem,csengetem,majd ajtót nyitottak,de nem az nyitott ajtót mint akire vártam-elszomorodtam-a tesója megint nekem esett,de jött Jina és mellém állt....elmagyaráztuk,hogy mi is a helyzet,nagy nehezen elhitte,de azért,mert leüvöltötte a fejem és okok nélkül vádolt nem kért bocsánatot se......-elszomorodtam és már nem tudtam megállítani a könnyeim-hát..rö-röviden enn...ennyi..-nyöszörögtem
-Jaj,csak ne sírj...simogatta a hátam Viki-Miért ilyen érzékenyek a koreai fiúk?-megölelt-De rá szoktattok,hogy ölelgessem az embereket!-ezen a kijelentésen elmosolyodtam-és amúgy-elengedett-azt elfelejtettem megkérdezni,hogy ez miben is érint ez titeket?
-Abban,hogy mi egy család vagyunk és egy család lényege,hogy összetartsanak bármi is történjen!-adta a választ RapMo.
-Értem,végül is én is mindig kiállok EmBry-ért és ő is értem.Figyeljetek én most fel is-nem tudta befejezni a mondatát a telefon csörgése miatt.
~Viktória szemszöge~
Kookie vigasztalása után mondani akartam,hogy fel kéne hívnom EmBry-t,de ő megelőzött.
-Szia EmBry!
-Ooh,csak ne EmBry-z itt nekem!
-Neked bajod mi?-tettem fel e költői kérdést.
-Bajom az,hogy megígérted,hogy felhívsz pedig nem tetted....hogy lehetsz ilyen-
-Na jól van mond el...-rádöbbentem,hogy ha valakivel EmBry ordibál akkor valami nagyon fontos lehet ha ennyire idegesíti,hogy még velem szemben is felemeli a hangját.
-Jaj,basszus azt sem tudom,hogy mondjam..-kimentem a konyhába,mert kicsit frusztrált,hogy egyfolytában csak néznek a fiúk,hogy kivel beszélhetek.-Figyelj ígérd meg,hogy nem ájulsz el!-kinyitottam a hűtőt és kivetem egy dobozos narancslevet
-Jaj,mond már!-üvöltöttem a telefonba miközben egy kézzel próbáltam beleerőszakolni a szívószálat a dobozba.
-Na jó!-hallani lehetett a hangján,hogy örül.-Ugye tudsz arról a versenyről?-ki indutam a konyhából a narancslevet szürcsölve.
-Ja az ami Long Beach-ban lesz?
-Igen...és az van,hogy...mi..is... megyünk a csapattal-reakcióm keretében leköptem V-t.
-Hogy mi van?Szerinted feltudod őket készíteni röpke egy hónap alatt?-egy zsepit nyújtottam V-nek,hogy megtörölközzön-Bocsi!-súgtam neki.
-Mért kérsz bocsánatot? Van ott valaki,igaz?
-Nem!
-Tudom,hogy van ott valaki rajtad kívül....hmm,csak nem egy fiú?
-De igen.-húztam a számat.
-A fiúd?
-Hülye vagy,vagy hülye vagy?
-Akkor a fiúd!
-Ő nem a fiúm!!-erre a mondatra RapMonster és Jin felkapták a fejüket, gondolom csak ők értenek angolul vagy ilyesmi.
-Persze,persze ezt mond annak aki elhiszi vagy nem ismer...
-Még egyszer és utoljára elmondom,hogy V-nem-a-pasim!
-Akkor mid?
-A szobatársam.
-Aha..persze...
-Figyelj!A tesóm menedzser ezt te is tudod.
-Aham..
-Na,ő egy fiú csapat menedzsere és abban van V akit leköptem.
-V-várj csak azt mondtad V?
-Ehe,méé?
-Mert a BTS-ben is van egy V.
-Jah,persze ez pont az a V lesz?
-Mért?Lehet!
-Persze,majd a kedvenc fiú bandámmal fogok egy lakosztályban lakni...bár jó lenne.
-Hányan vannak?
-6-an.
-Biztos?
-Igen,azért bazdmeg még tudok számolni!
-Akkor jó.Ez a V tényleg nem az a V.
-Mondtam!
-Na,de megyek,anya hív.
-Oké,szia.
-Sziaaaaa.-szét kapcsolta a vonalt.
-Kivel beszéltél?-érdeklődött RapMonster.
-A tesómmal.
-Melyikkel?
-Szerinted,úgy hívják EmBry és a fiúkról vitatkozunk.
-Lány.
-Pontosan,de még milyen idegesítő.
-Hány éves?
-Nem a te súlycsoportod,drágaságom.-paskoltam meg Suga arcát.-Amúgy 17.
-Na Kookie!-vágta hátba szegénykét J-hope.
-Na ide figyeljetek!Ő az én kis húgom és nem adom olyan könnyen őt...amúgy se tudjátok,hogy néz ki,akkor meg?
-Nem lehet olyan csúnya,ha a tesód.-kaptam a választ Jimin-től.
-Mutass róla képet!-adta ki a parancsot Kookie.
-Jó,de csak azért,hogy ne nyaggasatok! -kikerestem a telómból egy képet róla és megmutattam.
-Azt hiszem szerelmes lettem!-jelentette ki J-hope.
-Fültövön csapjalak?Heee.....-emeltem a kezem.
-Nyugi csak vicceltem.
-Valaki féltékeny?-kérdezte Jimin.
-Ha-ha...
-Jé,jött egy üzim!-pittyegett a telefonom -Tudom,hogy szereted V-t! :p-olvastam kicsit felhangon
-Ki írta?-érdeklődött RapMonster.
-Idióta!-írtam vissza.-EmBry.-néztem rájuk-Hogy lehet valaki....ááááá...fúúúúú!!!!
-Ez miért olyan kiakasztó?
-Mert nem szeretem mikor olyat mondanak rólam ami nem igaz.
-Akkor nem szereted V-t?-szegény V már azt se tudta hova süllyedjen ettől a kérdéstől.
-Nem,nem igaz,hogy szeretem,de mi lenne ha ezt a témát hagynánk?
-Mért nem?
-Mert nem az estem....nem rossz pasi ő,de sajnos nekem ő nem...ugye megérted?
-Meg.-egy kis mosolyt erőltetett az arcára.
-Ugye,nem haragszol?-tudtam,hogy rosszul esett neki amit mondtam,de azért még rákérdeztem,persze érezze magát még szarabbul,mért ne?
-Miért,mert nem vagyok az ested?Ezt még egy bolond is megértené,akkor én miért ne?-ebben az egy mondatban annyi szomorúság volt,hogy az csoda,hogy nem sírta el magát.
-Persze,mert te olyan okos vagy?-veregette meg a vállát J-hope.
-Héé,ne hülyézzetek le,mert ő nem hülye csak egy másik bolygóról jött és na...
-Kössz!-forgatta a szemeit,de közben mosolygott.
Ez a történet egy Viktória nevű lányról szól,akinek az élete fenekestől felfordul,amikor sok idő után haza megy,Koreába,meglátogatni a nővérét.Csak sajnos semmi sem alakult úgy,mint akarta,mivel múltja nem hagyja,hogy normális életet éljen és evvel nem csak az ő életét fenyegeti veszély,hanem egy csapat életét is, akik a nővérénél élnek,mivel ő a menedzserük.
2014. november 16., vasárnap
2014. október 30., csütörtök
10.rész (Part II.)
~Viktória szemszöge~
Kinyitottam az ajtót....
-Yoyo!Te meg mit keresel itt?
-Meg se látogathatlak?
-De..de miért?
-Ez volt az utolsó választásom,ha már a telefont se veszed fel...
-Jaj,tényleg....-el kezdtem magam tapizni,de nem sok sikerrel,mert nem volt nálam-hol az F-ben van a telóm?-gondoltam egyet és felrohantam érte a szobába.Leérve láttam,hogy a fiúk ott ülnek a kanapén....csendben.....
-Veletek meg mi van?-kérdeztem gúnyosan.
-S-semmi...-mondta Kookie ,hangja olyan volt mintha félne.
-Yoyo,sokáig voltam?
-Nem,dehogy!
-Akkor jó,jah majd nem elfelejtettem...fiúk ő itt Yoyo!
-Tudjuk....ismerjük.-V válasza elhalkult,vajon bánják,hogy ismerik?
-Aha,és mégis honnan?
-Onnan,hogy az a cég ahol ők dolgoznak a mostoha bátyámé és ezért volt már szerencsénk találkozni...főleg Jungkook-val,igaz?
-Igen.-válaszolta nagyon halkan.
-Nah,akkor,mivel nem kell bemutatnom titeket egymásnak így időt spóroltok nekem...Yeah.
-Na..én amúgy azért jöttem,hogy megkérdezem,hogy esetleg nincs-e kedved vagy nem-e szeretnél nálunk aludni hétvégén,mert sajna senki nem lesz otthon és én meg biztos,hogy nem leszek egyedül abban a bazi nagy házban,így arra gondoltam,hogy át jöhetnél,de nyugi nem akarok tőled semmi rosszat csak...na...-közelebb hajolt és a fülembe súgta-félek egyedül.
-Oké!-a fiúknak kikerekedett a szemük ennek hallatán,majd rá néztem V-re akinek inkább a féltés volt látható-de csak akkor,hogy ha.....-hatásszünet-..a fiúk is jöhetnek...
-Hát...na..-hatásszünet-jó..rendben!-a nyakába ugrottam,mert nem igazán gondoltam,hogy bele fog menni ebbe sz egészbe.
-NA NE EZT MOST KOMOLYAN MONDTA?-üvöltöztek egymással és velem is.
-Mi baj van fiúk?-gúnyolódott Yoyo.
-SEMmi!-vágták rá hangosan,majd a végére elhalkulva.
-Akkor jó..-felém fordult-kettő nap múlva jövök érted..-homlokom puszilt és köszönés nélkül távozott.
-Köszönni,meg én fogok,MI?-gúnyolódtam a faragatlan elmenése miatt.
-Neked,teljesen elmentek otthonról,hogy vagy-
-Még is mit képzelsz te-
-Hogy lehetsz-vágtak egymás szavába
-FIÚK! ELÉG LEGYEN MÁR...-üvöltöztem velük,mert máshogy nem tudtam szóhoz jutni-nem lehet annyira rossz...
-Te nem ismered!-vágta rá Kookie.
-Jaj,ne csináljátok már ezt....csak nem olyan rossz fiú mint aminek beállítjátok?
-De igen!-vágták rá.
-Jól van nahh...akkor meséljétek el mi történt amiért ennyire utáljátok.
-Kookie meséld el!
-De én nem akarom felhozni....-elszomorodott.
-Meséld el légysziiiiiiii-le ültem mellé.
-Na jól van...minden úgy kezdődött,hogy..................
2014. október 21., kedd
10.rész
10.Rész
Part I.
~Viktória szemszöge~
-Hol is kezdjen?-agyaltam
-Mondjuk,hogy miért is jöttél ide?-adta a jó ötletet a legkisebb
-Ez jó ötlet.Öö....izé,na jó ez fura,mert még sosem kellett magamról beszélnem.
-JAJ,KEZD MÁR EL!!-üvöltöztek rám
-Oké!Na a teljes nevem Viktória Elizebeth Best.19-et töltöm majd szeptember 11.-én.Kedvenc színem a fekete citromsárga és a leges legkedvencebb a kék.
A Tomas Jefferson High Schol-ban járok,nagyon sok szakra jártam már....de mindegyiket vagy meguntam vagy mégse érdekelt aztán átmentem egy másikra a 2 év alatt 8 szakmát kezdtem el.-néztek rám hülyén-Igen,jól hallottátok most leszek 3.-os és nem azért,mert hülye vagyok,hanem azért mert a zsebpénzemet elutazgattam.Hol erre mentem, hol arra.Nya..10 éve élek LA-ben-
-Élsz?
-Ja,mert....na ez hosszú...
-Honnan tudsz koreaiul?
-Mivel itt éltem..pontosabban itt is születtem Seoul-ban és itt jártam ki a 3.-t is,de elköltöztünk Los Angelesbe....a világ végére.-jegyeztem meg halkan
-Miért költöztetek el?
-Nem tudom,de azt tudom,hogy mikor anyum és apum megismerkedtek én már a hasában voltam...majd 9 éves koromban költöztünk el és rá egy évre mikor anya és apa jöttek haza egy orvosi kongresszusról esett.És igen apukán orvos volt anyukám pedig az asszisztense.Na és az nap nagyon nagy vihar volt és a kocsinak a csúszott a kereke,megcsúsztak és becsúsztak a kanyonba....ennyiii...jéé eltudtam mondani sírás nélkül...-jegyeztem meg magamnak
-Te jó ég!!!És mi történt?-kérdezte izgatottan a szöszi
-Anyám legjobb barátjához költöztetek,mint a jövendőbeli gyámomhoz.
-És ezt hogy bírtad?-kérdezte Jin.
-Az első pár hónap ki-bebaszottul nehéz volt,hisz idegen ház,ismeretlen emberek stb. De végül is az alatt a pár hónap alatt sikerült viszonylag beilleszkedni hozzájuk és bízni bennük. Emy azóta is a legjobb barátnőm aki mindig ott áll mellettem ha baj van..... szinte már a testvérem.
-És Katt?
-Na igen Katt...ő aztán a testvér!Testvér az aki ott hagyja a kishúgát egy idegen helyen,mert neki hiányzanak a barátai és a fiúja....mert szerintem az ilyen nem az..-kicsit megszeppenve mondtam az utolsó pár szót
-Jaj,ne sírj...-ölelt magához a fotelban ülő szöszi ami egy picit megnyugtatott
-Ez most olyan fura..
-Miért?
-Mert nem is ismerlek titeket,de elmondtam ezt nektek..ezt a történetet csak Emy tudja..
-Ne aggódj!!Csak tekints úgy ránk mint a testvéreidre,oké?
-Rendben,köszönöm-törölgettem a szemem
-Na, jó elmeséltem az "élet történetem",most ti jöttök,de én kérdezek,ok?
-Jaa!-válaszolták kicsit elnyújtva
-Na az lenne a sok kérdésből az első,hogy mi a nevetek,mert J-hope-nak meg V-nek tudom a nevét mondjuk nem az igazit,na de mindegy mert úgy se tudnám kimondani..
Na akkor kezdjük el..
-Én kezdem! A becses nevem Rap Monster.
-V-t már tudom.
-És az enyémet?-mondta kicsit durcisan J-hope.
-Jól van..J-hope...-elkezdett mosolyogni-Na és neked mi?-kérdeztem az elbambult legkisebbtől.
-Hmm?
-Mi a neved?
-Nekem...öö...izé..-zavarba jött.
-A neve Jungkook,Kookie az enyém meg Suga.-válaszolta helyette a vörös.
-Na és a "cicás" fiúnak mi a neve?
-Jimin...
-Jó akkor evvel végeztünk is,mert Jin-nek tudom...
Beszélgettünk még egy jó pár sort,pont válaszolni akartam,mikor valaki kopogott..
-Megyek!-kiáltottam,Elindultam felé,majd kinyitottam,de arra nem számítva,hogy ki fog ott állni.....
Part I.
~Viktória szemszöge~
-Hol is kezdjen?-agyaltam
-Mondjuk,hogy miért is jöttél ide?-adta a jó ötletet a legkisebb
-Ez jó ötlet.Öö....izé,na jó ez fura,mert még sosem kellett magamról beszélnem.
-JAJ,KEZD MÁR EL!!-üvöltöztek rám
-Oké!Na a teljes nevem Viktória Elizebeth Best.19-et töltöm majd szeptember 11.-én.Kedvenc színem a fekete citromsárga és a leges legkedvencebb a kék.
A Tomas Jefferson High Schol-ban járok,nagyon sok szakra jártam már....de mindegyiket vagy meguntam vagy mégse érdekelt aztán átmentem egy másikra a 2 év alatt 8 szakmát kezdtem el.-néztek rám hülyén-Igen,jól hallottátok most leszek 3.-os és nem azért,mert hülye vagyok,hanem azért mert a zsebpénzemet elutazgattam.Hol erre mentem, hol arra.Nya..10 éve élek LA-ben-
-Élsz?
-Ja,mert....na ez hosszú...
-Honnan tudsz koreaiul?
-Mivel itt éltem..pontosabban itt is születtem Seoul-ban és itt jártam ki a 3.-t is,de elköltöztünk Los Angelesbe....a világ végére.-jegyeztem meg halkan
-Nem tudom,de azt tudom,hogy mikor anyum és apum megismerkedtek én már a hasában voltam...majd 9 éves koromban költöztünk el és rá egy évre mikor anya és apa jöttek haza egy orvosi kongresszusról esett.És igen apukán orvos volt anyukám pedig az asszisztense.Na és az nap nagyon nagy vihar volt és a kocsinak a csúszott a kereke,megcsúsztak és becsúsztak a kanyonba....ennyiii...jéé eltudtam mondani sírás nélkül...-jegyeztem meg magamnak
-Te jó ég!!!És mi történt?-kérdezte izgatottan a szöszi
-Anyám legjobb barátjához költöztetek,mint a jövendőbeli gyámomhoz.
-És ezt hogy bírtad?-kérdezte Jin.
-Az első pár hónap ki-bebaszottul nehéz volt,hisz idegen ház,ismeretlen emberek stb. De végül is az alatt a pár hónap alatt sikerült viszonylag beilleszkedni hozzájuk és bízni bennük. Emy azóta is a legjobb barátnőm aki mindig ott áll mellettem ha baj van..... szinte már a testvérem.
-És Katt?
-Na igen Katt...ő aztán a testvér!Testvér az aki ott hagyja a kishúgát egy idegen helyen,mert neki hiányzanak a barátai és a fiúja....mert szerintem az ilyen nem az..-kicsit megszeppenve mondtam az utolsó pár szót
-Jaj,ne sírj...-ölelt magához a fotelban ülő szöszi ami egy picit megnyugtatott
-Ez most olyan fura..
-Miért?
-Mert nem is ismerlek titeket,de elmondtam ezt nektek..ezt a történetet csak Emy tudja..
-Ne aggódj!!Csak tekints úgy ránk mint a testvéreidre,oké?
-Rendben,köszönöm-törölgettem a szemem
-Na, jó elmeséltem az "élet történetem",most ti jöttök,de én kérdezek,ok?
-Jaa!-válaszolták kicsit elnyújtva
-Na az lenne a sok kérdésből az első,hogy mi a nevetek,mert J-hope-nak meg V-nek tudom a nevét mondjuk nem az igazit,na de mindegy mert úgy se tudnám kimondani..
Na akkor kezdjük el..
-Én kezdem! A becses nevem Rap Monster.
-V-t már tudom.
-És az enyémet?-mondta kicsit durcisan J-hope.
-Jól van..J-hope...-elkezdett mosolyogni-Na és neked mi?-kérdeztem az elbambult legkisebbtől.
-Hmm?
-Mi a neved?
-Nekem...öö...izé..-zavarba jött.
-A neve Jungkook,Kookie az enyém meg Suga.-válaszolta helyette a vörös.
-Na és a "cicás" fiúnak mi a neve?
-Jimin...
-Jó akkor evvel végeztünk is,mert Jin-nek tudom...
Beszélgettünk még egy jó pár sort,pont válaszolni akartam,mikor valaki kopogott..
-Megyek!-kiáltottam,Elindultam felé,majd kinyitottam,de arra nem számítva,hogy ki fog ott állni.....
2014. október 11., szombat
9.rész
~Viktória szemszöge~
Jin megcsinálta a reggelit ami nagyon finom volt és a cicás fiú kivételével,akit befogtak mosogatni,át mentünk a nappaliba.......Mivel sehol sem volt hely így arra gondoltam V-t felállítom és leülök:
-V ülj arrébb!-taszigáltam
-Nem!
-Akkor nincs más választásom!-belehuppantam az ölébe.
-Héé!!
-Én mondtam,hogy ülj arrébb..
-Kiteszem egy pillanatra a lábam a nappaliból és más is ráhajtasz a csajomra?!-osztotta ki
V-t a cicás fiú ami nekem nagyon nem tetszett.
-Mit mondtál?-álltam fel összefont karral.
-Nem is tudtam,hogy van barátod?-elmélkedett viccesen a szöszke,ami nekem nem volt annyira vicces
-Tudod mi, rád hagyom és tudod miért,mert nem foglalkozok fogyatékos törpékkel!
-Nyugi van cicám!-megfogta a karom és közelebb húzott magához,mintha ki tudja ki lenne.
-Én nem egy kurva vagyok!-pofon vágtam-Hogy ilyen hangnemben beszélj velem!
-Úgy beszélek veled ahogy akarok.-megfogta a csuklóm és ismét közel húzott magához,ami látszólag meglepte a többi fiút is és hogy így viselkedik.
-Még is mit képzelsz te magadról?
-Ezt!-és megcsókolt amire az agyam rögtön kapcsolt és egy gyors mozdulattal gyomorszájon rúgtam,aminek hatására a földre rogyott-
-Jegyezd meg!-lehajoltam és megragadtam a pólóját-Én nem egy kurva vagyok,hogy így beszéljenek velem és ha még egyszer csak egy rossz szót szólsz hozzám rosszabbul is járhatsz!-ellöktem majd felviharoztam a szobámba.
Leültem az ágyra és elkezdtem megvitatni a dolgokat...
-Talán rosszul tettem,hogy vissza jöttem?Talán az lenne a legjobb ha vissza mennék...
Mi volt lent az az előbb és mi volt az az érzés a csóknál?Talán?!Azt nem lehet.-gondolkodásomat a kopogás zavarta meg.
-Megyek!-kiáltottam és egy pillanat alatt ott termettem az ajtó előtt
Kinyitottam,de nem az a személy állt ott akire számítottam...
-Te meg mit akarsz?
-Bocsánatot szeretnék kérni az előbbiért!
-Nem érdekel!-rá akartam csapni az ajtót,de a kezével megfogta így abba hagytam a küszködést és elengedtem,elkezdtem szép lassan hátrálni.
-Tényleg sajnálom!-lépett be a szobába
-Ez a "bocsánat kérő akciód" csak idő pocsékolás úgy se fogok megbocsájtani....még a "cicás ügyet" el is néztem,de így ne is álmodj róla.-estem neki
-Sajnálom!Nem is tudom mi ütött belém...de azt tudom miért tettem és nem bánom,hogy...-közelebb lépett-megcsókoltalak-megsimította az arcom.
Az érintésétől kirázott a hideg és bevallom elbambultam,de visszaráztam magam a valóságba.
-Elég! Idejössz bocsánatért esedezni és-megcsókolt mire én ismét pofon vágtam.
-Pontosan erről beszéltem!-az ágyra lökött rá ült a derekamra és lefogta a kezem.
-Mit akarsz te tőlem?-néztem rá sandán.
-Semmit.-elengedett és leszállt rólam.
-Miért csináltad ezt?
-Nem tudom..egyszerűn csak tetszel..és nem nagyon tudok a lányok nyelvén,hisz még nem is volt barát..nőm se lány barátom..ezért nem tudom,hogy kell egy csajjal bánni..-szipogott.
-Jaj csak azt ne mond,hogy most sírsz.
-De-e....-megöleltem.
Jó tudom,hogy mit tett és hogy haragszok rá,de akkor se hagyhatom sírni,nem lenne szívem.
-Tudod szerintem aranyos mikor egy fiú sír..olyan kis cukkii-viccelődtem
-Ez nem is cuki,inkább szégyen..-törölgette a szemét amivel elkente a szemfestékét és úgy nézett ki mint egy panda.
Elkezdtem nevetni.
-Mi olyan vicces?
-Olyan vagy mint egy panda.-elnyúltam az éjjeliszekrényig amin a zsepi volt-Tessék!-átnyújtottam neki.
-K-köszönöm.-még mindig szipogott és elkezdte törölgetni
Pár perc múlva megszólalt:
-Lejött már?
-Nem!-elvettem egy zsepit és elkezdtem törölgetni azt a gyönyörű sötétbarna szemét..
Bámultuk egymás szemébe,mikor elkezdett felém közeledni..
-Meg ne próbáld!-tettem szájára az ujjam.
-Nem akartalak megcsókolni csak..-megcsípte az arcom-egy szempilla.
-Na de...vissza kéne menni a többiekhez.-felpattantam-még a végén rosszat feltételeznek rólunk,hogy valami rosszat csinálunk..
-Bárcsak azt tennénk..-jegyezte meg halkan
-Na jó..ha az ilyen megnyilvánulásaidat,beszólásaidat elhanyagolod akkor még talán meg is kedvelek,oké?
-OK!
Visszamentünk a többiekhez akik valamin nagyon veszekedtek amiben szerintem mi is benne voltunk,mert amint megláttak minket elhallgattak.
-Na,megbeszéltétek?-érdeklődött V.
-Meg.-válaszoltam.
-Sziasztok!-lépett be az ajtón Katt akiről azt hittem,hogy fent alszik.
-Szia!-köszöntünk kórusban .
-Azt hittem,hogy még alszol..
-Ó,de hogy is...jó lenne,de nem..
-Akkor hol voltál?
-Elmentem elintézni a fiúknak a fotózásra a ruhát,na meg az időpontot...
-Aha,és milyen fotózásról is van szó?
-Öö,csak egy egyszerű csoport fotózásról van szó semmi többről...igaz Katt?-kérdezte a szöszke mintha valamit nem kellett volna említeni.
-Jó mindegy...én erről miért nem tudtam,hogy nem vagy itthon?Neked elmentek otthonról,hogy itt hagysz egyedül 6 abnormális fiúval na meg egy ufóval?
-Ki az ufó?-kérdezte pont V.
-Tippelj!Narancs haja van és vigyorog mint egy kutya és fura hangokat ad ki..
-Ó...hééé!
-Hé!Tudjátok mit kérdezzétek ki Vikit,hogy miért van itt stb. még én visszamegyek a stúdióba egy fontos papír miatt..-és evvel a mondattal el is hagyta a lakosztályt.
-Oké?!-visszaültem V ölébe-Mit szeretnétek tudni?
-Mindent!-vágta rá a legkisebb .
-Hát jó?!-átültem a fotel karfájára,hogy mindenkit lássak-Hol is kezdjem?-agyaltam.
Jin megcsinálta a reggelit ami nagyon finom volt és a cicás fiú kivételével,akit befogtak mosogatni,át mentünk a nappaliba.......Mivel sehol sem volt hely így arra gondoltam V-t felállítom és leülök:
-V ülj arrébb!-taszigáltam
-Nem!
-Akkor nincs más választásom!-belehuppantam az ölébe.
-Héé!!
-Én mondtam,hogy ülj arrébb..
-Kiteszem egy pillanatra a lábam a nappaliból és más is ráhajtasz a csajomra?!-osztotta ki
V-t a cicás fiú ami nekem nagyon nem tetszett.
-Mit mondtál?-álltam fel összefont karral.
-Nem is tudtam,hogy van barátod?-elmélkedett viccesen a szöszke,ami nekem nem volt annyira vicces
-Tudod mi, rád hagyom és tudod miért,mert nem foglalkozok fogyatékos törpékkel!
-Nyugi van cicám!-megfogta a karom és közelebb húzott magához,mintha ki tudja ki lenne.
-Én nem egy kurva vagyok!-pofon vágtam-Hogy ilyen hangnemben beszélj velem!
-Úgy beszélek veled ahogy akarok.-megfogta a csuklóm és ismét közel húzott magához,ami látszólag meglepte a többi fiút is és hogy így viselkedik.
-Még is mit képzelsz te magadról?
-Ezt!-és megcsókolt amire az agyam rögtön kapcsolt és egy gyors mozdulattal gyomorszájon rúgtam,aminek hatására a földre rogyott-
-Jegyezd meg!-lehajoltam és megragadtam a pólóját-Én nem egy kurva vagyok,hogy így beszéljenek velem és ha még egyszer csak egy rossz szót szólsz hozzám rosszabbul is járhatsz!-ellöktem majd felviharoztam a szobámba.
Leültem az ágyra és elkezdtem megvitatni a dolgokat...
-Talán rosszul tettem,hogy vissza jöttem?Talán az lenne a legjobb ha vissza mennék...
Mi volt lent az az előbb és mi volt az az érzés a csóknál?Talán?!Azt nem lehet.-gondolkodásomat a kopogás zavarta meg.
-Megyek!-kiáltottam és egy pillanat alatt ott termettem az ajtó előtt
Kinyitottam,de nem az a személy állt ott akire számítottam...
-Te meg mit akarsz?
-Bocsánatot szeretnék kérni az előbbiért!
-Nem érdekel!-rá akartam csapni az ajtót,de a kezével megfogta így abba hagytam a küszködést és elengedtem,elkezdtem szép lassan hátrálni.
-Tényleg sajnálom!-lépett be a szobába
-Ez a "bocsánat kérő akciód" csak idő pocsékolás úgy se fogok megbocsájtani....még a "cicás ügyet" el is néztem,de így ne is álmodj róla.-estem neki
-Sajnálom!Nem is tudom mi ütött belém...de azt tudom miért tettem és nem bánom,hogy...-közelebb lépett-megcsókoltalak-megsimította az arcom.
Az érintésétől kirázott a hideg és bevallom elbambultam,de visszaráztam magam a valóságba.
-Elég! Idejössz bocsánatért esedezni és-megcsókolt mire én ismét pofon vágtam.
-Pontosan erről beszéltem!-az ágyra lökött rá ült a derekamra és lefogta a kezem.
-Mit akarsz te tőlem?-néztem rá sandán.
-Semmit.-elengedett és leszállt rólam.
-Miért csináltad ezt?
-Nem tudom..egyszerűn csak tetszel..és nem nagyon tudok a lányok nyelvén,hisz még nem is volt barát..nőm se lány barátom..ezért nem tudom,hogy kell egy csajjal bánni..-szipogott.
-Jaj csak azt ne mond,hogy most sírsz.
-De-e....-megöleltem.
Jó tudom,hogy mit tett és hogy haragszok rá,de akkor se hagyhatom sírni,nem lenne szívem.
-Tudod szerintem aranyos mikor egy fiú sír..olyan kis cukkii-viccelődtem
-Ez nem is cuki,inkább szégyen..-törölgette a szemét amivel elkente a szemfestékét és úgy nézett ki mint egy panda.
Elkezdtem nevetni.
-Mi olyan vicces?
-Olyan vagy mint egy panda.-elnyúltam az éjjeliszekrényig amin a zsepi volt-Tessék!-átnyújtottam neki.
-K-köszönöm.-még mindig szipogott és elkezdte törölgetni
Pár perc múlva megszólalt:
-Lejött már?
-Nem!-elvettem egy zsepit és elkezdtem törölgetni azt a gyönyörű sötétbarna szemét..
Bámultuk egymás szemébe,mikor elkezdett felém közeledni..
-Meg ne próbáld!-tettem szájára az ujjam.
-Nem akartalak megcsókolni csak..-megcsípte az arcom-egy szempilla.
-Na de...vissza kéne menni a többiekhez.-felpattantam-még a végén rosszat feltételeznek rólunk,hogy valami rosszat csinálunk..
-Bárcsak azt tennénk..-jegyezte meg halkan
-Na jó..ha az ilyen megnyilvánulásaidat,beszólásaidat elhanyagolod akkor még talán meg is kedvelek,oké?
-OK!
Visszamentünk a többiekhez akik valamin nagyon veszekedtek amiben szerintem mi is benne voltunk,mert amint megláttak minket elhallgattak.
-Na,megbeszéltétek?-érdeklődött V.
-Meg.-válaszoltam.
-Sziasztok!-lépett be az ajtón Katt akiről azt hittem,hogy fent alszik.
-Szia!-köszöntünk kórusban .
-Azt hittem,hogy még alszol..
-Ó,de hogy is...jó lenne,de nem..
-Akkor hol voltál?
-Elmentem elintézni a fiúknak a fotózásra a ruhát,na meg az időpontot...
-Aha,és milyen fotózásról is van szó?
-Öö,csak egy egyszerű csoport fotózásról van szó semmi többről...igaz Katt?-kérdezte a szöszke mintha valamit nem kellett volna említeni.
-Jó mindegy...én erről miért nem tudtam,hogy nem vagy itthon?Neked elmentek otthonról,hogy itt hagysz egyedül 6 abnormális fiúval na meg egy ufóval?
-Ki az ufó?-kérdezte pont V.
-Tippelj!Narancs haja van és vigyorog mint egy kutya és fura hangokat ad ki..
-Ó...hééé!
-Hé!Tudjátok mit kérdezzétek ki Vikit,hogy miért van itt stb. még én visszamegyek a stúdióba egy fontos papír miatt..-és evvel a mondattal el is hagyta a lakosztályt.
-Oké?!-visszaültem V ölébe-Mit szeretnétek tudni?
-Mindent!-vágta rá a legkisebb .
-Hát jó?!-átültem a fotel karfájára,hogy mindenkit lássak-Hol is kezdjem?-agyaltam.
2014. szeptember 28., vasárnap
8.rész
~V szemszöge~
-Mi a fasz volt ez?- hallottam Suga hangját a folyosóról.
-Gyorsan!-ütögette a vállam-Gyere!
Gyorsan behuppantunk az ágyba,elhelyezkedtünk és alvást imitáltunk.
Berontottak a szobába.
-De hát ezek alszanak!-csodálkozott Kookie.
-Akkor honnan jöttek a hangok?-értetlenkedett Suga.
-Nem tudom....-kimentek.
-Huh,ezt megúsztuk!-ültem fel.
-Adj egy pacsit a zseniális tervem miatt!
-Még,hogy a te terved!-förmedtem rá,hisz én is közre játszottam.
Kezét a számra tette:
-Halkabban,te süsü!-suttogott.
-Oké.-levette a kezét a számról.
-Megpróbáltunk aludni,de nem ment... csak bámultam a plafont.Egy kis idő elteltével valami melegséget éreztem a mellkasomon.
-Mit csinálsz?-kérdeztem halkan.
-Fázom.
-Jah,és most én játszom a radiátor szerepét?
-Ja.-bújt jobban hozzám .
Miért ilyen közvetlen,hisz nem is ismer....
Olyan fura,de a közelsége megnyugtat...mi történik velem? A gondolkozásban észre sem vettem,hogy Viki elaludt..olyan aranyosan szuszog.Őt figyelve én is elálmosodtam és másodpercek tört része alatt el is aludtam.
~Viktória szemszöge~
Reggel a fiúkra ébredtem..miközben lopózkodni próbáltak,de annyira hangosan csitítgatták egymást,hogy nem lehetett őket nem észre venni....
-Fiúk,ha rám mer valamelyikőtök ugrani az halott ember!-fenyegette őket V
-Hhm..mi ez a zaj?-fordultam feléjük és felsikítottam mint aki váratlanul ért volna a dolog.
-Ti meg mit kerestek itt?
-Semmit..csak kíváncsiak voltunk,hogy mi van veletek.
-Nem-e csináltok valami rosszat?-vágott a "legkisebb" szavába J-hope.
-Hjaj...tipikus fiúk!-kimásztam az ágyból és egyből a bőröndömhöz mentem..kikerestem a fogkefémet és a fogkrémemet..Bevonultam a fürdőbe és megmostam a fogam.
Kiérve látta,hogy a fiúk még mindig itt vannak és épp V-t nyírják.
-Fiúk!
-Mi van?-kérdezték kórusban .
-Itt akartok lenni mikor átöltözök vagy esetleg kifáradtok?
-Ja,bocsi!-pattant fel a szőkeség-Gyertek srácok hagyjuk őket kettesben!-perverzem kezdtek el mosolyogni és kimentek..
-Ezek mindig ilyenek?-tettem fel a költői kérdést.
-Többnyire!-bólogatott.
-Sajnállak!
-Hidd el rosszabbak is tudnak lenni,ha akarnak.
-Remélem arra nem kerül sor.
Előkotortam a egyik kedvenc összeállításom darabjait és bezárkóztam a fürdőbe.
Szerintem ez pont egy augusztus elejére való szett.
-Meddig öltözködsz még?-dörömbölt V az ajtón.
Kinyitottam és kiléptem rajta.
V szája tátva maradt.
-Mi van..talán túl kevés,mert nem igazán tudom,hogy hogyan öltözködnek az itteni lányok..-elszontyolodtam.
-Nem,nem csak....
-Csak mi?-néztem rá
-Csak....ez így tökéletes!-vakargatta a tarkóját
-Köszönöm!-elmosolyodtam és elindultam kifelé V pedig követett.
-Itt vagyunk!-kiáltottam el magam leérve a lépcsőn.
-Többiek?-nézett körbe V beérve a konyhába.
-Jin és J-hope elmentek a boltba.-adta tudomására a szőkeség.
-Kookie?-érdeklődött én meg csak néztem,hogy ki ők?
-Kockul.-mondta a vörös.
-Mi mást is csinálhatna?-kérdezte ironikusan a világos barna srác-Amúgy cuki a rucid cicám!
-Ismételd meg még egyszer azt a cicás részt!-megindultam felé.
-Cicát mondtam úgy értettem vadmacska!
-Na jó elég volt!-elkezdtem kergetni fel a lépcsőn majd le majd fel majd le,de ott már egy kicsit lemaradtam és gondoltam egyet és átugrottam a korláton egy lépcső előnyt szerezve evvel gondoltam.
Nagy puffanással értem földet,de talpra estem.
-Ezt meg,hogyan csináltad?-nézett rám hülyén az üldözötte.
-Én magam se tudom.-mosolyodtam el,furcsán büszke voltam magamra,majd megint elkezdtem kergetni,de ez utal bekergettem a konyhába
Megtámaszkodtam a gránit konyha pultban:
-Jól...van....te nyertél..le cicázhatsz..-fújtattam.
-Ez az!
-De ne hidd,hogy ennyibe hagyom ezt..
-Oké!-mosolygott,majd én is.
-Na,gyerekek itt vagyunk!-kiáltotta el magát J-hope.
-Oh,milyen macska-egér hajszáról maradtatok le...nagyon állat volt!-mesélte vigyorogva a vöröske.
-Jah,nektek talán jó lehetett látni,hogy ez az őrült nőszemély fel-alá kerget a lakosztályban..-mutatott rám.
-Héé,ezt csak magadnak köszönheted!
-Jó van na cicám!-úgy nézet rám mint a reggelire.
Jin megcsinálta a reggelit amit ami nagyon finom volt és a cicás fiú kivételével akit befogtak mosogatni át mentünk a nappaliba.......
-Mi a fasz volt ez?- hallottam Suga hangját a folyosóról.
-Gyorsan!-ütögette a vállam-Gyere!
Gyorsan behuppantunk az ágyba,elhelyezkedtünk és alvást imitáltunk.
Berontottak a szobába.
-De hát ezek alszanak!-csodálkozott Kookie.
-Akkor honnan jöttek a hangok?-értetlenkedett Suga.
-Nem tudom....-kimentek.
-Huh,ezt megúsztuk!-ültem fel.
-Adj egy pacsit a zseniális tervem miatt!
-Még,hogy a te terved!-förmedtem rá,hisz én is közre játszottam.
Kezét a számra tette:
-Halkabban,te süsü!-suttogott.
-Oké.-levette a kezét a számról.
-Megpróbáltunk aludni,de nem ment... csak bámultam a plafont.Egy kis idő elteltével valami melegséget éreztem a mellkasomon.
-Mit csinálsz?-kérdeztem halkan.
-Fázom.
-Jah,és most én játszom a radiátor szerepét?
-Ja.-bújt jobban hozzám .
Miért ilyen közvetlen,hisz nem is ismer....
Olyan fura,de a közelsége megnyugtat...mi történik velem? A gondolkozásban észre sem vettem,hogy Viki elaludt..olyan aranyosan szuszog.Őt figyelve én is elálmosodtam és másodpercek tört része alatt el is aludtam.
~Viktória szemszöge~
Reggel a fiúkra ébredtem..miközben lopózkodni próbáltak,de annyira hangosan csitítgatták egymást,hogy nem lehetett őket nem észre venni....
-Fiúk,ha rám mer valamelyikőtök ugrani az halott ember!-fenyegette őket V
-Hhm..mi ez a zaj?-fordultam feléjük és felsikítottam mint aki váratlanul ért volna a dolog.
-Ti meg mit kerestek itt?
-Semmit..csak kíváncsiak voltunk,hogy mi van veletek.
-Nem-e csináltok valami rosszat?-vágott a "legkisebb" szavába J-hope.
-Hjaj...tipikus fiúk!-kimásztam az ágyból és egyből a bőröndömhöz mentem..kikerestem a fogkefémet és a fogkrémemet..Bevonultam a fürdőbe és megmostam a fogam.
Kiérve látta,hogy a fiúk még mindig itt vannak és épp V-t nyírják.
-Fiúk!
-Mi van?-kérdezték kórusban .
-Itt akartok lenni mikor átöltözök vagy esetleg kifáradtok?
-Ja,bocsi!-pattant fel a szőkeség-Gyertek srácok hagyjuk őket kettesben!-perverzem kezdtek el mosolyogni és kimentek..
-Ezek mindig ilyenek?-tettem fel a költői kérdést.
-Többnyire!-bólogatott.
-Sajnállak!
-Hidd el rosszabbak is tudnak lenni,ha akarnak.
-Remélem arra nem kerül sor.
Előkotortam a egyik kedvenc összeállításom darabjait és bezárkóztam a fürdőbe.
Szerintem ez pont egy augusztus elejére való szett.
-Meddig öltözködsz még?-dörömbölt V az ajtón.
Kinyitottam és kiléptem rajta.
V szája tátva maradt.
-Mi van..talán túl kevés,mert nem igazán tudom,hogy hogyan öltözködnek az itteni lányok..-elszontyolodtam.
-Nem,nem csak....
-Csak mi?-néztem rá
-Csak....ez így tökéletes!-vakargatta a tarkóját
-Köszönöm!-elmosolyodtam és elindultam kifelé V pedig követett.
-Itt vagyunk!-kiáltottam el magam leérve a lépcsőn.
-Többiek?-nézett körbe V beérve a konyhába.
-Jin és J-hope elmentek a boltba.-adta tudomására a szőkeség.
-Kookie?-érdeklődött én meg csak néztem,hogy ki ők?
-Kockul.-mondta a vörös.
-Mi mást is csinálhatna?-kérdezte ironikusan a világos barna srác-Amúgy cuki a rucid cicám!
-Ismételd meg még egyszer azt a cicás részt!-megindultam felé.
-Cicát mondtam úgy értettem vadmacska!
-Na jó elég volt!-elkezdtem kergetni fel a lépcsőn majd le majd fel majd le,de ott már egy kicsit lemaradtam és gondoltam egyet és átugrottam a korláton egy lépcső előnyt szerezve evvel gondoltam.
Nagy puffanással értem földet,de talpra estem.-Ezt meg,hogyan csináltad?-nézett rám hülyén az üldözötte.
-Én magam se tudom.-mosolyodtam el,furcsán büszke voltam magamra,majd megint elkezdtem kergetni,de ez utal bekergettem a konyhába
Megtámaszkodtam a gránit konyha pultban:
-Jól...van....te nyertél..le cicázhatsz..-fújtattam.
-Ez az!
-De ne hidd,hogy ennyibe hagyom ezt..
-Oké!-mosolygott,majd én is.
-Na,gyerekek itt vagyunk!-kiáltotta el magát J-hope.
-Oh,milyen macska-egér hajszáról maradtatok le...nagyon állat volt!-mesélte vigyorogva a vöröske.
-Jah,nektek talán jó lehetett látni,hogy ez az őrült nőszemély fel-alá kerget a lakosztályban..-mutatott rám.
-Héé,ezt csak magadnak köszönheted!
-Jó van na cicám!-úgy nézet rám mint a reggelire.
Jin megcsinálta a reggelit amit ami nagyon finom volt és a cicás fiú kivételével akit befogtak mosogatni át mentünk a nappaliba.......
2014. szeptember 27., szombat
7.rész
~V szemszöge~
-Miért érint ez ennyire rosszul,hisz semmit nem szoktam magamra venni....fúú,de felbasztak evvel!-beszéltem meg magammal a dolgot
Berontottam a szobába teljesen elfeledkezve,hogy ott alszik valaki.....
-Mi történt?-ült fel Viki a szemét dörzsölve
-Semmi....bocsi,hogy felébresztettelek.
-Nem baj,amúgy se tudtam aludni..-mosolygott
-Akkor jó.-behuppantam az ágyba,de valami nyomta a hasam.
Jé,ez meg mi?-kihúztam magam alól egy plüss oroszlánt
-Yummi!-kikapta a kezemből és ölelgetni kezdte
-Yummi?
-Igen!-hevesen bólogatott
bólogatott
-Egy plüss állat,hány éves vagy 5?
-Héé! 19....-jegyezte meg halkan
-Én is.
-.....
-Én is annyi.-erre fejbe csapott egy párnával
-Ezt..meg most méé?-rá vetődtem és elkezdtem csikizni
-Hé-é...eressz el!!-nyögte ki a nevetés közben
-Nem még bocsánatot.nem kérsz.-folytattam
folytattam a cikizést
-Nem kérek!-valahogy fordított a helyzetünkön és én voltam alul,cikizve
-Bocsi,de ezt beszoptad,mert nem vagyok csikis...-gúnyolódtam
Rá ült a derekamra és leszorította a kezeimet a fejem felé.
-Mit akarsz te tőlem?-tettem fel ezt a költői kérdést
-A véred!-mosolygott.
A nyakamhoz hajolt és megpuszilta.
Bazdmeg ez egy vámpír!-futott át az agyamon e gondolat
-De hülye vagy! Sosem tennék olyan dolgot amivel bánthatok másokat...
-Te most szivatsz?-kitörtem a fogásából.
Elkezdtünk birkózni. -Te most azt hiszed,hogy elbírsz velem?-tettem fel a kérdést
Tovább bitkóztunk,majd nagy puffanással értünk földet.
-Ajaj! Szerinted ezt most meghatották? Pár másodperc múlva halhatuk is a hangokat:
-Mi a fasz volt ez?- hallottam Suga hangját
-Miért érint ez ennyire rosszul,hisz semmit nem szoktam magamra venni....fúú,de felbasztak evvel!-beszéltem meg magammal a dolgot
Berontottam a szobába teljesen elfeledkezve,hogy ott alszik valaki.....
-Mi történt?-ült fel Viki a szemét dörzsölve
-Semmi....bocsi,hogy felébresztettelek.
-Nem baj,amúgy se tudtam aludni..-mosolygott
-Akkor jó.-behuppantam az ágyba,de valami nyomta a hasam.
Jé,ez meg mi?-kihúztam magam alól egy plüss oroszlánt
-Yummi!-kikapta a kezemből és ölelgetni kezdte
-Yummi?
-Igen!-hevesen bólogatott
bólogatott
-Egy plüss állat,hány éves vagy 5?
-Héé! 19....-jegyezte meg halkan
-Én is.
-.....
-Én is annyi.-erre fejbe csapott egy párnával
-Ezt..meg most méé?-rá vetődtem és elkezdtem csikizni
-Hé-é...eressz el!!-nyögte ki a nevetés közben
-Nem még bocsánatot.nem kérsz.-folytattam
folytattam a cikizést
-Nem kérek!-valahogy fordított a helyzetünkön és én voltam alul,cikizve
-Bocsi,de ezt beszoptad,mert nem vagyok csikis...-gúnyolódtam
Rá ült a derekamra és leszorította a kezeimet a fejem felé.
-Mit akarsz te tőlem?-tettem fel ezt a költői kérdést
-A véred!-mosolygott.
A nyakamhoz hajolt és megpuszilta.
Bazdmeg ez egy vámpír!-futott át az agyamon e gondolat
-De hülye vagy! Sosem tennék olyan dolgot amivel bánthatok másokat...
-Te most szivatsz?-kitörtem a fogásából.
Elkezdtünk birkózni. -Te most azt hiszed,hogy elbírsz velem?-tettem fel a kérdést
Tovább bitkóztunk,majd nagy puffanással értünk földet.
-Ajaj! Szerinted ezt most meghatották? Pár másodperc múlva halhatuk is a hangokat:
-Mi a fasz volt ez?- hallottam Suga hangját
2014. szeptember 14., vasárnap
6.rész
~Jimin szemszöge~
Mint minden szabadnapunkon NEM csinálunk semmit.Most is így történt,nézzük a tévét mikor valaki kopog.Mivel senki nem volt hajlandó felállni szokás szerint a kis maknae-t basztattuk,hogy nézze meg ki az? Aztán oda küldtem Suga-t is,aki látszólag jobban bánit az emberekkel,hisz be imitált egy vad idegent a házunkba.Amint megláttam e gyönyörű lányt odamentem köszönni.
-Szia cica,mi szél hozott ide?-vagy nem koreaiul vagy csak meglepődött,hogy ilyen helyes vagyok-elmélkedtem magamban
Szegénykém azt se tudja hova keveredett.
-Ki az?-kérdezte üvöltve J-hope
-Egy csaj!-üvöltöttem vissza,aki egy másodperc alatt ott termett mellettem.
-Szia,a nevem J-hope.
-Szia....én Katt-t keresem,de azt hiszem rossz helyen járok...szóval én megyek is....-megfordult,hogy ott hagyjon minket,de ekkor meglátta a lépcsőn álló managerünket és V-t.
-Viktória?!-ó hát szóval így hívják,de gyönyörű név....
-Növérkém!-szaladt oda hozzá
-Növérkém?-hogy lehet egy ilyen kaliberű csaj Katt húga,hisz még csak nem is hasonlítanak.....lesokkoltam...annyira,hogy nem is hallottam miről veszekednek,majd csak annyit vettem észre,hogy Viki úgy követi V-t,mint egy palotapincsi.
Annyira aranyos ez a lány.....várjunk csak..miért gondolok én ilyenekre?Az nem lehet,hogy beleszerettem első látásra,hisz nem is ismerem.......á ez hülyeség.-győzködtem magam
Eszmecserémet RapMo csodálatos ötlete törte meg..
-Fogadjunk,hogy nem fogja kibírni...
-Az biztos...-remélem,így lesz
-Fogadjunk?
-Fogadjunk.-adta a kezet Kookie
-Aki veszít az csinál mindent a többiek helyett 1 hétig.-adta a feltételt Suga.
-Rendben.-csapott bele RapMo
-Úgy is kifogja..-motyogta Kookie
-De nem szabad megtudnia se V-nek se a csajnak.-adtam a tanácsot
-Mit nem szabad megtudnia a csajnak?-ez is pont ilyenkor jön
-Azt eszeltük ki,hogy nem fogjuk engedni neki,hogy rá jöjjön,hogy mi vagyunk a BTS...-ennél jobbat nem tudtam volna kitalálni?
-Ilyen hülyeséget is rég hallottam...és elárulnátok,hogy hogyan akarjátok ezt véghez vinni?
-Azt még nem tudjuk...és nem hülyeség..gondolom te se akarod,hogy sztár ként tekintsen rád?
-Nem..de..na jó benne vagyok..-adta be a a derekát és elkezdte azt az idétlenül aranyos mosolyát vagy vicsorgását amitől a lányok többsége elalél.
~V szemszöge~
Ott hagytam Viktóriát aludni és vissza mentem a többiekhez akik kitalálták e csodálatos ötletet,hogy nem szabad megtudnia Vikinek a kilétünket.Hogy hogy fogjuk ezt elérni,nem tudom.A délután többi részében semmi más érdekes nem volt csak annyi,hogy szétuntuk a fejünket.Így gondoltam egyet olyan 10 fele,hogy megyek aludni.
-Csá,srácok-felálltam nagy nehezen a kanapéról-elmentem aludni.-elindultam a lépcső felé
-Oké,de aztán nem tenni semmi rosszat..-miért kell rögtön ilyet feltételezni rólam?
-Nem áll szándékomban ráugrani,ha erre célzol?-elbambultam
-Jah,persze,még hogy nem....hiszem már most a lányról fantáziálsz..-ezt most sértésnek vettem
-Jaj,ugyan már ismerhetnéd V-t..ő nem fantáziál hanem cselekszik..és ráugrik Viktóriára.-elkezdtek röhögni ami kicsit rosszul esett..nem is vagyok ilyen..
-Forduljatok fel!-és felrohantam a lépcsőn
-Jól van V,tudod,hogy csak szívjuk a véred...-kiáltott utánam Jin
-Leszarom!-adtam egyszerű és dühös választ
Miért érint ennyire rosszul ez a dolog,hisz semmit nem szoktam magamra venni...fúú,de felbaszták az agyam...-ennek hatására berontottam a szobába elfeledkezve arról,hogy ott alszik valaki.
Mint minden szabadnapunkon NEM csinálunk semmit.Most is így történt,nézzük a tévét mikor valaki kopog.Mivel senki nem volt hajlandó felállni szokás szerint a kis maknae-t basztattuk,hogy nézze meg ki az? Aztán oda küldtem Suga-t is,aki látszólag jobban bánit az emberekkel,hisz be imitált egy vad idegent a házunkba.Amint megláttam e gyönyörű lányt odamentem köszönni.
-Szia cica,mi szél hozott ide?-vagy nem koreaiul vagy csak meglepődött,hogy ilyen helyes vagyok-elmélkedtem magamban
Szegénykém azt se tudja hova keveredett.
-Ki az?-kérdezte üvöltve J-hope
-Egy csaj!-üvöltöttem vissza,aki egy másodperc alatt ott termett mellettem.
-Szia,a nevem J-hope.
-Szia....én Katt-t keresem,de azt hiszem rossz helyen járok...szóval én megyek is....-megfordult,hogy ott hagyjon minket,de ekkor meglátta a lépcsőn álló managerünket és V-t.
-Viktória?!-ó hát szóval így hívják,de gyönyörű név....
-Növérkém!-szaladt oda hozzá
-Növérkém?-hogy lehet egy ilyen kaliberű csaj Katt húga,hisz még csak nem is hasonlítanak.....lesokkoltam...annyira,hogy nem is hallottam miről veszekednek,majd csak annyit vettem észre,hogy Viki úgy követi V-t,mint egy palotapincsi.
Annyira aranyos ez a lány.....várjunk csak..miért gondolok én ilyenekre?Az nem lehet,hogy beleszerettem első látásra,hisz nem is ismerem.......á ez hülyeség.-győzködtem magam
Eszmecserémet RapMo csodálatos ötlete törte meg..
-Fogadjunk,hogy nem fogja kibírni...
-Az biztos...-remélem,így lesz
-Fogadjunk?
-Fogadjunk.-adta a kezet Kookie
-Aki veszít az csinál mindent a többiek helyett 1 hétig.-adta a feltételt Suga.
-Rendben.-csapott bele RapMo
-Úgy is kifogja..-motyogta Kookie
-De nem szabad megtudnia se V-nek se a csajnak.-adtam a tanácsot
-Mit nem szabad megtudnia a csajnak?-ez is pont ilyenkor jön
-Azt eszeltük ki,hogy nem fogjuk engedni neki,hogy rá jöjjön,hogy mi vagyunk a BTS...-ennél jobbat nem tudtam volna kitalálni?
-Ilyen hülyeséget is rég hallottam...és elárulnátok,hogy hogyan akarjátok ezt véghez vinni?
-Azt még nem tudjuk...és nem hülyeség..gondolom te se akarod,hogy sztár ként tekintsen rád?
-Nem..de..na jó benne vagyok..-adta be a a derekát és elkezdte azt az idétlenül aranyos mosolyát vagy vicsorgását amitől a lányok többsége elalél.
~V szemszöge~
Ott hagytam Viktóriát aludni és vissza mentem a többiekhez akik kitalálták e csodálatos ötletet,hogy nem szabad megtudnia Vikinek a kilétünket.Hogy hogy fogjuk ezt elérni,nem tudom.A délután többi részében semmi más érdekes nem volt csak annyi,hogy szétuntuk a fejünket.Így gondoltam egyet olyan 10 fele,hogy megyek aludni.
-Csá,srácok-felálltam nagy nehezen a kanapéról-elmentem aludni.-elindultam a lépcső felé
-Oké,de aztán nem tenni semmi rosszat..-miért kell rögtön ilyet feltételezni rólam?
-Nem áll szándékomban ráugrani,ha erre célzol?-elbambultam
-Jah,persze,még hogy nem....hiszem már most a lányról fantáziálsz..-ezt most sértésnek vettem
-Jaj,ugyan már ismerhetnéd V-t..ő nem fantáziál hanem cselekszik..és ráugrik Viktóriára.-elkezdtek röhögni ami kicsit rosszul esett..nem is vagyok ilyen..
-Forduljatok fel!-és felrohantam a lépcsőn
-Jól van V,tudod,hogy csak szívjuk a véred...-kiáltott utánam Jin
-Leszarom!-adtam egyszerű és dühös választ
Miért érint ennyire rosszul ez a dolog,hisz semmit nem szoktam magamra venni...fúú,de felbaszták az agyam...-ennek hatására berontottam a szobába elfeledkezve arról,hogy ott alszik valaki.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)







