~Jin szemszöge~
Szegényke csak sírt,nem tudom,miért,de érzem,hogy az én hibám volt ez az esett.....
J-hope vigasztalgatta..én is megpróbáltam..ami csak szította a tüzet köztünk.Hál' istenek,hogy a fiúk hazajöttek és nem kellett elmondanom..amit J-hope amúgy is tud,ő az egyetlen aki tudja a titkom és az egyetlen aki nem mondja el senkinek,mert akkor a többiek utálnának,de nem is tudnék ellene semmit tenni,hisz nem az én hibám....
Még a fiúk beszélgettek Viki-vel,addig én elvonultam a konyhába és összedobtam valami egyszerűt,hogy ne haljunk éhen.Mikor kész lettem visszamentem hozzájuk..Viki V nyakába ugrott én meg kihúztam magam,mert tudtam,hogy pillanatokon belül és leszek a porondon.
Na igen beigazolódott a gyanúm,a fiúk nekem estek,de mielőtt kiolthatták volna az így is szerencsétlen életem Katt leállította őket...
-Fiúk!Elég!
-Mi van?!-kérdeztek vissza egyszerre,mint szoktunk
-Mi a vita tárgya,megint?
-Én.Hiba volt ide jönnöm..sajnálom!-csattant fel Viki,mielőtt valaki megszólalhatott volna
-Ez mi volt?-érdeklődött Katt
-Sok minden történt a próbák után...-szegeztem le fejem
-Srácok..elég a kertelésből ..mondjátok el..
-Ki kezdi?-kérdezte Rapi...senki sem szólalt meg-Hát jó akkor én...Na az van hogy Jin és Viki összevesztek és Viki elszaladt a parkban...V hívogatta,de nem vette fel,sötétedett így elmentünk megkeresni..azon kívül semmi nem volt..csak annyi,hogy Vikit majdnem megölte egy Vörös Herceges fószer.
-Micsoda?!-képedt el Katt-Jin,de miért veszekedtetek?
-Elmondtam a véleményem róla...
-Jaj..te is tudod,hogy nem származik semmi jó abból,ha kinyilvánítod a véleményed...csak sírás..vagy düh.-mondta szelíden,érdekes azt hittem letépi a fejem,de nem.."lehetett volna eszed,hisz te vagy a legidősebb" vagy "hogy lehetsz ennyire felelőtlen?" gondoltam,ilyeneket fog mondani,de nem...valami nagyon jó történhetett,hogy ha egy ilyen eset miatt sem haragszik,hisz köztudott,hogy akkor mindegy,hogy mit csináltál,ha jó kedve van leszarja..nagyon ritkán van ilyen..túlságosan is..
-Milyen jó hírt kaptál már,hogy nem üvöltesz velünk,mint a fába szorult féreg?
-Ohh..semmi..csak az,hogy megyünk Los Angelesbe a K-Con-ra!
-Waoo!!
-Szuperrr!
-És mikor lesz?
-9-10-a.
-Basszus az mindjárt itt van..hisz 6.-a van...
-Akkor már 8-án repülünk is?
-Igen.
-Minden szuper,de mi lesz az előző témával?-horkant fel V
-Jin..felmegy és addig nem jön le míg meg nem beszélték a problémákat..oké vagy nem mentek addig sehova míg a K-con nem lesz!
-Hogy mi?!-kérdezték egyszerre a többiek felháborodottan
-Van más választásom?-tettem fel a költői kérdést -Nincs!-vágta rá egy kicsit indulatosabban
Felmentem,de megálltam az ajtó előtt és gondolkodtam,hogy mit is mondjak majd,de a kezem cselekedett és kopogott..
-Tűnj el!-hallottam a csodálatos "gyere csak be,szívesen látlak" hívást -Nem meg mondtam,hogy tűnj el,nem akarok beszélgetni?!-kiáltott rám,de nem érdekelt
-Mert szerinted én beszélni akarok veled?-csattantam fel
-Akkor meg-
-Felzavart..-vágtam közbe..tudtam,hogy ha hagyom beszélni akkor csak a veszekedés lesz megint
-Miért?
-Azt mondta Katt,hogy addig nem mehetünk sehova,míg ki nem békülök veled.
-Hát akkor,nem mentek sehova egy darabig,mert én nem békülök ki veled,az biztos.
-Ahhjjj..-hanyadt vágódott.-Miért vagy ennyire makacs?
-Még jó,majdnem megöltek miattad,még jó,hogy nem békülök ki veled.
-Azért nem volt ennyire vészes,mert nem történt semmi.
-Hát..kösssz..
-Kérdezhetek valamit?
-Nem!-tudtam,hogy bármit is válaszolok akkor is megkérdezi.
-Miért jöttél ide,ha nem akartál?
-Régóta elakartam jönni Koreába..a szüleim rábeszéltek,hogy menjek és látogassam meg Katt-et..szinte már akaratoskodtak..-megszeppent..nem is gondoltam,hogy nem is akart jönni
-Miért nem mész vissza?-érdeklődtem
-Hiányzott Katt..és már csak ő van nekem..aki ténylegesen a rokonom..
-Aha..
-Miért haragszol rám?Mit csináltam,ami miatt utálsz?
-Azt-mondtam voltam el a dolot
-Gyerekek!Azonnal gyertek V rosszul van!-rontott be RapMon....az ütő megállt bennünk..
-Mi történt?!-rohant oda Viki én is követtem a példáját
-Nem tudjuk..kiment a konyhába,bevenni egy fájdalomcsillapítót,mert fájt a feje és összeesett-mondta a történetet miközben lesiettünk
V-t már vitték a mentősök..Viki azt se tudta mi van csak állt könnybe lábadt szemekkel.
Megöletem,és érdekes nem lökött el magától...furcsa..
-Nyugi,nem lesz semmi baj..
-Nem!-ellökött magától és sietősen elhagyta a lakást,követtem..még szerencse hogy 2 lift van a szállodában,mert nem nagyon szerettem volna 13 emeletet lefutni..mire leértünk a mentő autó eltűnt...Elkezdtünk futni..nem is tudja hol van a kórház,de fut...nagy nehezen utolértem..elkaptam a vállát és visszarátotam. Láttam a szemében a düh és az aggódás keverékét.Elkezdett sírni és megölelt ...te jó ég mi történt vele?
-Nyugodj meg!Nem lesz baja..remélem..
-Sajnálom!
-Nem tehetsz róla..-tényleg nem tehet róla,hogy V rosszul lett
-De igen..
-Ahjj,ne beszélj hülyeséget...De inkább menjünk..a többiek már biztosan ott vannak.
-Jó.-elindultunk a jót úton..hamarabb odaértünk,mint hittem.. Bementünk és megkérdeztük hova vitték V-t. A nővérke nagyon segítőkész volt és oda vezetett minket,megköszöntük és bementünk.A többiek ott ültek az agynál.Viki odarohant és elkezdett bömbölni..szegény lány.A többiek vigasztálgaták,de volt sok értelme.Pár perc múlva jött az orvos..
-Viktória?-a lány felnézett és oda ment megölelni..honnan ismeri az orvost?
-Dr. Chen..Mi baja van?
-Nem súlyos,csak egy kis méreg volt a szervezetében,de szerencsére csak kis mértékben volt,mert ha nagyobb mértékben jut a szervezetében akkor már nem tudunk rajta segíteni azonnal meghal.-Mi a szar hogy kerülhetett méreg a vérebe?-gondoltam magamban
-Milyen méreg és mégis,hogy került a vérében?
-Cobra...és van egy kis vágás a bal karján..annyi bővel elég volt,hogy bele kerülj.
Ez a történet egy Viktória nevű lányról szól,akinek az élete fenekestől felfordul,amikor sok idő után haza megy,Koreába,meglátogatni a nővérét.Csak sajnos semmi sem alakult úgy,mint akarta,mivel múltja nem hagyja,hogy normális életet éljen és evvel nem csak az ő életét fenyegeti veszély,hanem egy csapat életét is, akik a nővérénél élnek,mivel ő a menedzserük.
2015. március 22., vasárnap
2015. február 16., hétfő
16.rész
~Jin szemszöge~
Véget ért a próba.Számom nem volt olyan meglepő,hogy én megyek a boltba..mint mindig.
Sajnálatos módon a drágaság is csatlakozott hozzá,pedig Namjoon is nagyon jól tudja,hogy nem szeretem,ha valaki velem jön..inkább vagyok magamban és a gondolataimmal.Na mindegy..sok esélyem úgyse lett volna,hisz ő a leader."Megvettük" a dolgokat és már jöttünk is haza.Kiértünk,nem is szeretem a csaj,nemhogy még én beszélgessek vele,így csendben mentem az úton,mikor megszólal és árassza a hülyeségét.Egy kis ideig tűrtem,de nem sikerült tovább elnyomnom a vágyat,hogy kiosszam,így hát megtettem..Be kell vallanom nem igazán tudtam,jutott el az agyamig,hogy mit is mondok,de mikor sírva elrohant rá jöttem...Nem mentem utána remél,hogy nemsokára vissza jön..de nem így lett,már ott jártam a szállodánál,mikor elgondolkoztam azon,hogyha valami történik vele akkor az az én hibán lesz-e? Gyorsan elhessegetem ezeket a gondolatokat és bementem...a liftben is csak azon gondolkoztam,hogy hogy fogom elmondani a fiúknak,főleg V-nek,hogy elvesztettem a csajt.Kiszálltam,végigmentem a folyosónkon.Mikor benyitottam:
-Nah,végre,hogy itthon vagy!
-Mi tartott ilyen sokáig?!
-Ahjj,mindjárt éhen halok!-jöttek az "isten hozott Jin,köszönjük,hogy szokás szerint hoztál kaját nekünk,hogy ne haljunk éhen" köszöntések
-Hol van Viki?-kérdezte kikerekedett szemekkel V,én kerültem a szemkontaktust,így bementem a konyhába és elkezdtem pakolni.
-Tényleg,hol a csaj?-folytatta Namjoon,mire én csak pakoltam továbbra is.
-Hé,te süket vagy?!
-Jah,igazán mondhatnál már valamit...
-Összevesztünk és elszaladt..-válaszoltam a leghalkabban.
-Összevesztettek?Még is min?
-Ahjj..be nem állt a szája és meg leoltottam,és elmondtam a véleményem róla,meg,hogy nem kedvelem,erre ő felkapta a vizet és elszaladt...-sosem éreztem még magam ennyire hanyagnak,nem kellett volna..olyan hülye vagyok.-gondoltam magamban.
-Istenem,hogy lehetsz ennyire egy balfasz Jin?!-akadt ki Hope.
-Suga meg Kookie se szereti,de akkor sem vágják a fejéhez,bazdmeg!-folytatta Jimin,V meg meg sem tudott szólalni csak ült a kanapén.
-Na jó,mindenki nyugodjon meg!Nincs semmi baj!
-Még is,hogy?-nézet fel V,sosem láttam még úgy nézni,mint ha megakarna ölni,mindenkit.
-Hívjuk fel!-adta az ötletet Jungkook.
-Kinek van meg a száma?
-Basszus!
-Nekem!-mondta V
-Még is honnan van meg?
-Kiírtam a telefonjából,mikor nem volt nála.
-Rafinált!
-Hívd!-kiáltotta Jimin.
Felhívta,de nem vette fel,na jó most lesz végem! Legalább egy jó órán át csak hívogatta,de semmi.Ez idő alatt bealkonyodott.
-Faszom!-csapta földhöz a telefonját.
-Nyugi,megkeressük!-adta oda V-nek Rapi a dzsekijét és a többieknek is..
-Én is mehetek?-tettem fel halkan ezt a kérdést,mindenki V-re nézett..
-Gyere..-nyögte ki egy ilyen megöllek itt helyben hangon,elég ijesztő volt
-Én is felkaptam magamra valamit és elindultunk.Végig jártuk parkot és környékét,de nem sok sikerrel jártunk,egyre jobban hibáztattam magam.Kerestük és kerestük,szinte bejártuk negyed Seoul-t.
-Hé!Hallottátok!?-állít meg minket V.
-Mit is?-csend lett.
-Ez Viki lesz!-hallottunk meg mi is a segélykiáltást.
-Gyertek!-futni kezdtek.
-Várjatok!-kiáltottam utánuk.
-Mi van?!
-Ez a Vörös Herceg területe..és tudjátok mi történik ha valaki erre felé téved..nem hogy mi is úgy járjunk,mint..Lia..-elszomorodtam a végére.
-Igaz..pont itt történt..ebben a sikátorban..-szomorodott el Suga is.
-Akkor itt van egy mellék út ami a sikátor mögé vezet.
-Tényleg?!
-V te menj arra,mi meg megpróbáljuk elterelni a figyelmét míg te átmászol a falon.-mondta Rapi.
-Oké!-és befutott a kis közön.
-Gyertek!-intett Suga.
-Most mi lesz?-álltunk tétlenül a sarkon
-Valamelyikünk bemegy és eltereli a figyelmét..
-Vállalom!-mondtam,hisz nem tehetem mást miattam történt ez..és akár mennyire is utálom nem hagyhatom meghalni..
Bementem és meg álltam,annyira voltam tőlük,hogy hallottam mit mond neki az az ember.
Oda kiáltottam,amire felfigyelt.
-Na és azt hogy fogod elérni,hogy ne öljelek meg téged is?!-kaptam a választ.
-Ó..én sehogy,de mi igen!-a többiekre néztem akik mellém álltak.
-Fiúk!-szaladt volna hozzánk,de a támadója elkapta és egy kést szorított a nyakához.
-Ha egy lépessel is közelebb jöttök megölöm a csajt!
Rapi hátul állt így küldött V-nek egy üzenetet,hogy mehet,amit látszólag megkapott,hisz már a falon állt,s leugrott...hm..jó halk lehetett,hogy nem vette észre.
Kicsavarta a kezét,még Viki hozzánk szaladt.Amíg a többiek ellátták a baját,amiből ismét balhé lesz,mint anno Lia miatt...Én és J-hope haza vonszoltuk Vikit.
Véget ért a próba.Számom nem volt olyan meglepő,hogy én megyek a boltba..mint mindig.
Sajnálatos módon a drágaság is csatlakozott hozzá,pedig Namjoon is nagyon jól tudja,hogy nem szeretem,ha valaki velem jön..inkább vagyok magamban és a gondolataimmal.Na mindegy..sok esélyem úgyse lett volna,hisz ő a leader."Megvettük" a dolgokat és már jöttünk is haza.Kiértünk,nem is szeretem a csaj,nemhogy még én beszélgessek vele,így csendben mentem az úton,mikor megszólal és árassza a hülyeségét.Egy kis ideig tűrtem,de nem sikerült tovább elnyomnom a vágyat,hogy kiosszam,így hát megtettem..Be kell vallanom nem igazán tudtam,jutott el az agyamig,hogy mit is mondok,de mikor sírva elrohant rá jöttem...Nem mentem utána remél,hogy nemsokára vissza jön..de nem így lett,már ott jártam a szállodánál,mikor elgondolkoztam azon,hogyha valami történik vele akkor az az én hibán lesz-e? Gyorsan elhessegetem ezeket a gondolatokat és bementem...a liftben is csak azon gondolkoztam,hogy hogy fogom elmondani a fiúknak,főleg V-nek,hogy elvesztettem a csajt.Kiszálltam,végigmentem a folyosónkon.Mikor benyitottam:
-Nah,végre,hogy itthon vagy!
-Mi tartott ilyen sokáig?!
-Ahjj,mindjárt éhen halok!-jöttek az "isten hozott Jin,köszönjük,hogy szokás szerint hoztál kaját nekünk,hogy ne haljunk éhen" köszöntések
-Hol van Viki?-kérdezte kikerekedett szemekkel V,én kerültem a szemkontaktust,így bementem a konyhába és elkezdtem pakolni.
-Tényleg,hol a csaj?-folytatta Namjoon,mire én csak pakoltam továbbra is.
-Hé,te süket vagy?!
-Jah,igazán mondhatnál már valamit...
-Összevesztünk és elszaladt..-válaszoltam a leghalkabban.
-Összevesztettek?Még is min?
-Ahjj..be nem állt a szája és meg leoltottam,és elmondtam a véleményem róla,meg,hogy nem kedvelem,erre ő felkapta a vizet és elszaladt...-sosem éreztem még magam ennyire hanyagnak,nem kellett volna..olyan hülye vagyok.-gondoltam magamban.
-Istenem,hogy lehetsz ennyire egy balfasz Jin?!-akadt ki Hope.
-Suga meg Kookie se szereti,de akkor sem vágják a fejéhez,bazdmeg!-folytatta Jimin,V meg meg sem tudott szólalni csak ült a kanapén.
-Na jó,mindenki nyugodjon meg!Nincs semmi baj!
-Még is,hogy?-nézet fel V,sosem láttam még úgy nézni,mint ha megakarna ölni,mindenkit.
-Hívjuk fel!-adta az ötletet Jungkook.
-Kinek van meg a száma?
-Basszus!
-Nekem!-mondta V
-Még is honnan van meg?
-Kiírtam a telefonjából,mikor nem volt nála.
-Rafinált!
-Hívd!-kiáltotta Jimin.
Felhívta,de nem vette fel,na jó most lesz végem! Legalább egy jó órán át csak hívogatta,de semmi.Ez idő alatt bealkonyodott.
-Faszom!-csapta földhöz a telefonját.
-Nyugi,megkeressük!-adta oda V-nek Rapi a dzsekijét és a többieknek is..
-Én is mehetek?-tettem fel halkan ezt a kérdést,mindenki V-re nézett..
-Gyere..-nyögte ki egy ilyen megöllek itt helyben hangon,elég ijesztő volt
-Én is felkaptam magamra valamit és elindultunk.Végig jártuk parkot és környékét,de nem sok sikerrel jártunk,egyre jobban hibáztattam magam.Kerestük és kerestük,szinte bejártuk negyed Seoul-t.
-Hé!Hallottátok!?-állít meg minket V.
-Mit is?-csend lett.
-Ez Viki lesz!-hallottunk meg mi is a segélykiáltást.
-Gyertek!-futni kezdtek.
-Várjatok!-kiáltottam utánuk.
-Mi van?!
-Ez a Vörös Herceg területe..és tudjátok mi történik ha valaki erre felé téved..nem hogy mi is úgy járjunk,mint..Lia..-elszomorodtam a végére.
-Igaz..pont itt történt..ebben a sikátorban..-szomorodott el Suga is.
-Akkor itt van egy mellék út ami a sikátor mögé vezet.
-Tényleg?!
-V te menj arra,mi meg megpróbáljuk elterelni a figyelmét míg te átmászol a falon.-mondta Rapi.
-Oké!-és befutott a kis közön.
-Gyertek!-intett Suga.
-Most mi lesz?-álltunk tétlenül a sarkon
-Valamelyikünk bemegy és eltereli a figyelmét..
-Vállalom!-mondtam,hisz nem tehetem mást miattam történt ez..és akár mennyire is utálom nem hagyhatom meghalni..
Bementem és meg álltam,annyira voltam tőlük,hogy hallottam mit mond neki az az ember.
Oda kiáltottam,amire felfigyelt.
-Na és azt hogy fogod elérni,hogy ne öljelek meg téged is?!-kaptam a választ.
-Ó..én sehogy,de mi igen!-a többiekre néztem akik mellém álltak.
-Fiúk!-szaladt volna hozzánk,de a támadója elkapta és egy kést szorított a nyakához.
-Ha egy lépessel is közelebb jöttök megölöm a csajt!
Rapi hátul állt így küldött V-nek egy üzenetet,hogy mehet,amit látszólag megkapott,hisz már a falon állt,s leugrott...hm..jó halk lehetett,hogy nem vette észre.
Kicsavarta a kezét,még Viki hozzánk szaladt.Amíg a többiek ellátták a baját,amiből ismét balhé lesz,mint anno Lia miatt...Én és J-hope haza vonszoltuk Vikit.
2015. január 24., szombat
15.rész
~Viktória szemszöge~
Megpróbáltam elfutni,de elgáncsolt így a földre estem..letérdelt mellém és maga felé fordított,hogy lássam az arcát..Nem nézem 30 évesnél többnek.Lefogta a karjaim.. Megpróbáltam küzdeni,ami sikerült is..egy erőteljes rúgással lerúgtam magamról és gyorsan felpattantam a földről és futottam,amerre csak tudtam..leginkább a most már ijesztővé vált parkból.Nagy nehezen végre kiértem egy útra..Mikor befele futottam,nem tűnt ilyen hosszúnak..-gondoltam. Az úton épp nem volt senki,kihalt volt,ahhoz képest,hogy egy fő út.
Tovább futottam,közben hátra-hátra pillantottam,nem-e követ,de pechemre igen.Megpróbáltam lerázni,így kerülőutat kerestem,remélve,hogy nem tévedek el.Lekanyarodtam egy kis közön futottam át,bekanyarodtam,pont egy sikátorba... Visszaakartam menni,de az üldözőm ott állt utamat állva és felém közeledett.Kétségbe estem,nem tudtam,mit fog tenni velem,de mikor előrántott egy kést,rájöttem...
Segítségért kiabáltam,de nem láttam értelmét...Ott állt előttem..megsimította a késsel az arcom. Nem tudtam megszólalni az óriás gombóctól a torkomban.Láttam rajta,hogy tetszik neki a helyzet...gusztustalan ez a férfi,főleg avval a perverz mosollyal az arcán.
-Ha jó kislány leszel,akkor...talán életben,hagylak.-súgta a fülembe kihangsúlyozta a "talán" szót,ami csak azt jelenti "nincs esélyed,hogy túléld" .
-Mit akar tőlem?-nyögtem ki.
-Téged!-kirázott a hideg.
-Azt majd meglátjuk!-halottam egy hangot egy férfitól kicsit messzebb.
-Na és azt,hogy fogod elérni,hogy ne halj meg,te is..-fordult a fiú irányába.
-Ó..én sehogy..de mi igen..-állt még vagy 5 fiú mellé.
-Fiúk!-kiáltottam el magam,mikor leesett,hogy ők azok.
Elakartam futni,de elkapott és a nyakhoz szorította a kést.
-Ha egy lépéssel is közelebb jöttök a csajnak vége!
-Arra kíváncsi vagyok!-hallottam V hangját a fal felő.l
A férfi meglepődésében elengedett és V kicsavarta a kezéből a kést...oda futottam a többiekhez.
-Jól vagy?-kérdezte RapMon.
-Igen.
-Srácok vigyétek haza,mi elintézzük ezt a szemetet!-mondta Jin-nek és J-hope-nak
Hope ide adta a dzsekijét,hogy ne fázzak...nem akartam elmenni onnan,de a fiúk erősebek,így haza ráncigáltak. A sírás kerülgetett,de mire beértünk a lakosztályba eleredtek a könnyeim.
-Jaj,nyugi Viki nem lesz semmi baj..ügyesek ők megoldják.-vigasztalt Hope,átölelt ami egy kicsit segített lenyugodni.
-Tanultak verekedni..nem lesz bajuk!-mondta Jin.
-Még,hogy nem lesz baj!Hogy mondhatsz ilyet,ha te nem lennél akkor most nem lettem volna ilyen helyzetben és nem kellet volna megmenteni!
-Nem én tehetek róla,hogy nagy a szád!
-De nem is én kezdtem,hanem te!
-Egy faszt én!
-Jin fejezd be!
-De hisz ez a kis kurva csinálja a balhét!-mutatott rám.
-Nem én tehetek róla,hogy utálsz..
-Nem is tudod mennyire..-dünnyögte.
-Még is mi bajod van velem?
-Csak az.-megérkeztek a többiek.
-V!-ugrotta a nyakába.-Jól vagy?-majd kijavítottam.-Vagytok?
-Igen!Nem esett bajunk..-mondta Jimin.
-Nem úgy mint annak a fasznak!-folytatta Suga.
-Megöltétek?
-De hogy..csak elláttuk a baját..
-Akkor jó..
-Jin te egy akkora egy nyomorék vagy!!-esett neki V.
-Te akkora egy ááá-estek neki,amitől egy picit rosszul éreztem magam.
-Fiúk!Elég!-kiáltott rájuk Katt.
-Mi van?-kérdezték egyszerre.
-Mi a vita tárgya,már megint?
-Én!-vágtam rá,még mielőtt megszólalhattak volna-Hiba volt ide jönnöm..sajnálom..-felszaladtam a szobába,becsaptam az ajtót és elkezdtem bömbölni,mint egy óvodás.
Oda támolyogtam az ágyhoz és belezuhantam.A számhoz szorítottam a párnám,hogy tompítsam a sírásom.
Mikor már nem akartam megfullasztani magam a párnában,valaki kopogott.
-Tűnj el!-erre benyit.-Nem meg mondtam,hogy tűnj el,nem akarok beszélgetni?!
-Mert szerinted én beszélni akarok veled?-jött a válasz Jin-től.
-Akkor meg-
-Felzavart..-vágott közbe.
-Miért?
-Azt mondta Katt,hogy addig nem mehetünk sehova,míg ki nem békülök veled.
-Hát akkor,nem mentek sehova egy darabig,mert én nem békülök ki veled,az biztos.
-Ahhjjj..-hanyat vágódott.-Miért vagy ennyire makacs?
-Még jó,majdnem megöltek miattad,még jó,hogy nem békülök ki veled.
-Azért nem volt ennyire vészes,mert nem történt semmi.
-Hát..kösssz..
-Kérdezhetek valamit?
-Nem!-tudtam,hogy bármit is válaszolok akkor is megkérdezi.
-Miért jöttél ide,ha nem akartál?
-Régóta elakartam jönni Koreába..a szüleim rábeszéltek,hoy menjek és látogassam meg Katt-et..szinte már akaratoskodtak..
-Miért nem mész vissza?
-Hiányzott Katt..és már csak ő van nekem..aki ténylegesen a rokonom..
-Aha..
-Miért haragszol rám?Mit csináltam,ami miatt utálsz?
-Azt-
-Gyerekek!Azonnal gyertek V rosszul van!-rontott be RapMon.
Megpróbáltam elfutni,de elgáncsolt így a földre estem..letérdelt mellém és maga felé fordított,hogy lássam az arcát..Nem nézem 30 évesnél többnek.Lefogta a karjaim.. Megpróbáltam küzdeni,ami sikerült is..egy erőteljes rúgással lerúgtam magamról és gyorsan felpattantam a földről és futottam,amerre csak tudtam..leginkább a most már ijesztővé vált parkból.Nagy nehezen végre kiértem egy útra..Mikor befele futottam,nem tűnt ilyen hosszúnak..-gondoltam. Az úton épp nem volt senki,kihalt volt,ahhoz képest,hogy egy fő út.
Tovább futottam,közben hátra-hátra pillantottam,nem-e követ,de pechemre igen.Megpróbáltam lerázni,így kerülőutat kerestem,remélve,hogy nem tévedek el.Lekanyarodtam egy kis közön futottam át,bekanyarodtam,pont egy sikátorba... Visszaakartam menni,de az üldözőm ott állt utamat állva és felém közeledett.Kétségbe estem,nem tudtam,mit fog tenni velem,de mikor előrántott egy kést,rájöttem...
Segítségért kiabáltam,de nem láttam értelmét...Ott állt előttem..megsimította a késsel az arcom. Nem tudtam megszólalni az óriás gombóctól a torkomban.Láttam rajta,hogy tetszik neki a helyzet...gusztustalan ez a férfi,főleg avval a perverz mosollyal az arcán.
-Ha jó kislány leszel,akkor...talán életben,hagylak.-súgta a fülembe kihangsúlyozta a "talán" szót,ami csak azt jelenti "nincs esélyed,hogy túléld" .
-Mit akar tőlem?-nyögtem ki.
-Téged!-kirázott a hideg.
-Azt majd meglátjuk!-halottam egy hangot egy férfitól kicsit messzebb.
-Na és azt,hogy fogod elérni,hogy ne halj meg,te is..-fordult a fiú irányába.
-Ó..én sehogy..de mi igen..-állt még vagy 5 fiú mellé.
-Fiúk!-kiáltottam el magam,mikor leesett,hogy ők azok.
Elakartam futni,de elkapott és a nyakhoz szorította a kést.
-Ha egy lépéssel is közelebb jöttök a csajnak vége!
-Arra kíváncsi vagyok!-hallottam V hangját a fal felő.l
A férfi meglepődésében elengedett és V kicsavarta a kezéből a kést...oda futottam a többiekhez.
-Jól vagy?-kérdezte RapMon.
-Igen.
-Srácok vigyétek haza,mi elintézzük ezt a szemetet!-mondta Jin-nek és J-hope-nak
Hope ide adta a dzsekijét,hogy ne fázzak...nem akartam elmenni onnan,de a fiúk erősebek,így haza ráncigáltak. A sírás kerülgetett,de mire beértünk a lakosztályba eleredtek a könnyeim.
-Jaj,nyugi Viki nem lesz semmi baj..ügyesek ők megoldják.-vigasztalt Hope,átölelt ami egy kicsit segített lenyugodni.
-Tanultak verekedni..nem lesz bajuk!-mondta Jin.
-Még,hogy nem lesz baj!Hogy mondhatsz ilyet,ha te nem lennél akkor most nem lettem volna ilyen helyzetben és nem kellet volna megmenteni!
-Nem én tehetek róla,hogy nagy a szád!
-De nem is én kezdtem,hanem te!
-Egy faszt én!
-Jin fejezd be!
-De hisz ez a kis kurva csinálja a balhét!-mutatott rám.
-Nem én tehetek róla,hogy utálsz..
-Nem is tudod mennyire..-dünnyögte.
-Még is mi bajod van velem?
-Csak az.-megérkeztek a többiek.
-V!-ugrotta a nyakába.-Jól vagy?-majd kijavítottam.-Vagytok?
-Igen!Nem esett bajunk..-mondta Jimin.
-Nem úgy mint annak a fasznak!-folytatta Suga.
-Megöltétek?
-De hogy..csak elláttuk a baját..
-Akkor jó..
-Jin te egy akkora egy nyomorék vagy!!-esett neki V.
-Te akkora egy ááá-estek neki,amitől egy picit rosszul éreztem magam.
-Fiúk!Elég!-kiáltott rájuk Katt.
-Mi van?-kérdezték egyszerre.
-Mi a vita tárgya,már megint?
-Én!-vágtam rá,még mielőtt megszólalhattak volna-Hiba volt ide jönnöm..sajnálom..-felszaladtam a szobába,becsaptam az ajtót és elkezdtem bömbölni,mint egy óvodás.
Oda támolyogtam az ágyhoz és belezuhantam.A számhoz szorítottam a párnám,hogy tompítsam a sírásom.
Mikor már nem akartam megfullasztani magam a párnában,valaki kopogott.
-Tűnj el!-erre benyit.-Nem meg mondtam,hogy tűnj el,nem akarok beszélgetni?!
-Mert szerinted én beszélni akarok veled?-jött a válasz Jin-től.
-Akkor meg-
-Felzavart..-vágott közbe.
-Miért?
-Azt mondta Katt,hogy addig nem mehetünk sehova,míg ki nem békülök veled.
-Hát akkor,nem mentek sehova egy darabig,mert én nem békülök ki veled,az biztos.
-Ahhjjj..-hanyat vágódott.-Miért vagy ennyire makacs?
-Még jó,majdnem megöltek miattad,még jó,hogy nem békülök ki veled.
-Azért nem volt ennyire vészes,mert nem történt semmi.
-Hát..kösssz..
-Kérdezhetek valamit?
-Nem!-tudtam,hogy bármit is válaszolok akkor is megkérdezi.
-Miért jöttél ide,ha nem akartál?
-Régóta elakartam jönni Koreába..a szüleim rábeszéltek,hoy menjek és látogassam meg Katt-et..szinte már akaratoskodtak..
-Miért nem mész vissza?
-Hiányzott Katt..és már csak ő van nekem..aki ténylegesen a rokonom..
-Aha..
-Miért haragszol rám?Mit csináltam,ami miatt utálsz?
-Azt-
-Gyerekek!Azonnal gyertek V rosszul van!-rontott be RapMon.
2014. december 27., szombat
14.rész
~V szemszöge ~
-Hova mentek? -jött a kérdés a lépcsőről.
-Boltba!-vágta rá Suga.
-Azt hiszitek,hogy ilyen hülye vagyok?!
-Fúú..basszátok meg lebuktunk..-mondta egy kicsit felhangon Hope.
-Még szép,hogy lebuktatok..-jött le a lépcsőn-hogy képzelitek ezt,hogy itt,hagytok engem egyedül,míg ti táncolni menntek?
-Honnan veszed, hogy táncolni megyünk?
-Nem tudom..mert esetleg boltba nem tánctáskával szokás menni...
-Jó lebuktunk... Mit akarsz? -kérdezte lehangoltan Rapi.
-Veletek menni!-vágta rá.
-Arról szó sem lehet!-válaszolta határozottan a leader.
-Jó...akkor most fogom a telefonomat és mindenkinek megírom a titkaitokat.-fenyegetőzött.. Milyen titokról beszél,csak nem rájött...
-Milyen titok?
-Nem lenne az,ha elmondanám..-sejtelmeskedet.
-Hazudik..nem is tudja!-horkant fel Jin.
-Igazán Hercegnő,igazán?-ledöbbentünk.
-Bakker..
-Na akkor mehetek?
-Nem!-Rapi úgy mondta ki ezt a szót,mintha valami elképesztően fontosról kellett volna döntenie.
-Jó,akkor nem hagytok mást választást...hívnom kell Katt-et!
~Viktória szemszöge~
Az este más volt,mint az előző,mintha V-t kicserélték volna....viszonylag normális volt..
Nem tudom mi üthetett belém,de mikor V kijött a fürdőből...furcsa volt,bár lehet azért,mert még nem láttam víz közelében se,nemhogy még fürdeni...Egyszerűen nem tudtam levenni róla a szemem...az a tökéletes test..valami fura érzés kapott el..elöntött a forróság és bizsergett a testem...Megpróbáltam leplezni,de nem nagyon ment,csak bámultam és ez neki is feltűnt.Átöltözött..mikor megláttam a vizes haját amiből szinte csorog a víz kezelés alá vettem.Nem tudom miért,tettem,de a közelség annyira megnyugtatott.Mikor már teljesen elfáradtam fejbe vágtam egy párnával,hogy észleljen fel végre,mert csak ült és nézett a semmibe.Összezördültünk,de nem volt komoly...elaludtunk.
Reggel arra keltem,hogy nincs mellettem..így gyorsan felpattantam felöltöztem és a szememet dörzsölve elindultam a lépcső felé..Megláttam a fiúkat a tánctatyóval kicsit mérges lettem,hisz itt akartak hagyni egyedül..Nekik álltam ők pedig magyarázkodtak
Gyorsan ki kellett valamit találnom,így hazudnom kellett.Valami titokról zagyváltam nekik,mert ez általában bejön,de nem sikerült..így máshoz kellett folyamodnom.
-Igazán Hercegnő,igazán?-használtam ezt a jelzőt Jin-re...láttam az arcukon a döbbentségek és hogy ezeket a kérdéseket teszik fel: Honnan tudja,hogy így hívjuk? -pedig egyszerű..csak hallottam mikor Jimin azt mondta Jin-re,hogy Pink Princess..
-Bakker..-jöttek a nyöszörgések a fiúktól.
-Akkor mehetek?
-Nem!-hogy lehet RapMon. Ilyen kitartó? Úgy látszik ő a főnök köztük,mert mindenki hallgat rá..Nem lesz valami könnyű meggyőzni,de egy valaki megtudja..
-Jó,akkor nem hagytok más választást...hívnom kell Katt-et.
-Nyugodtan!-válaszolta higgadtan RapMon..mondjuk ez cseppet sem mondható rólam az,hogy ebben a pillanatban higgadt vagyok.
Tárcsáztam a számot..
-Tessék!
-Szia Katt!
-Bocsi húgi,de most nem nagyon érek rá.
-Jó..akkor csak annyit mondj,hogy a fiúkkal mehetek a próbára..
-Táncra?
-Igen!
-Rendben,de ne keverj bajt ok?
-Oké!Szia!
-Szia.-És avval szétkapcsolt.
-Ennyik vagytok!Katt megengedte..hehe..
-Jó,de ha akadályozol minket haza küldelek!-adta a feltétel RapMon.
A kocsi ott várt minket a bejárat ellőtt.Elindultunk.
-Na és hova megyünk?
-A BigHit-be.-gondolom elszólhatta magát Kookie ,mert a többiek lemorogták.
-Akkor talán még a BTS-vel is találkozunk..
-Talán..-kuncogtak,amit nem értettem,mert nem volt vicces.
-Megérkeztünk!-ugrott ki a kocsiból Kookie és berohant,aminek példáját mi is követük.
-Waohh!!-csodálkozni tudtam csak-Csukd,be a szád,belerepül a légy!-gúnyolódott
J-Hope.
A fiúk elkérték a kulcsot és felmentünk 3. emeletre.
Nem nagyon lehetett eltévedni,mert ösz-visz 5 ajtó volt egy hosszú folyosón.Mi az utolsónál álltunk meg,mert szinte mindegyik teremből kihallatszott a zene csak ebből nem.Amint beléptem megint csak csodálkozni tudtam..jó hozzá vagyok szokva a nagy tükörhöz,de akkor is ez valahogy más volt,mint ami az alagsorban van otthon.Laminált padló,szuper megvilágítás és az a bazi nagy tükör,ha ezt a csajok látnák elájulnának.
-Most ezt úgy csinálod,mintha nem jártál volna táncteremben.-mondta gúnyolódva Suga és rá tette a kezét a vállamra.
-De igen,csak na az enyém sokkalta kisebb.-vallottam be.
-Van egy tánctermed?-kérdezte meglepődötten V.
-Aham.Van a házunk alagsorában van berendezve ott táncolok a lányokkal.
-Kikkel?-kérdezett vissza J-hope.
-A barátnőimmel van egy tánccsapatunk aminek én meg a EmBry vagyunk a koreográfusa.
-Aha..szóval táncos vagy...-gúnyolódott RapMon.
-Ohh,nem mi csak hobbiból táncolunk,na jó versenyre is járunk,de csak szórakozásból.
-És még hencegsz is!-folytatta RapMon utálkozó szavait Jin-Mutass valamit!
-Nem akarok!-tiltakoztam.
-Naaaa!!!-kérlelt V és Kookie .
-Nem!
-Táncolj,táncolj,táncolj..-skandáltál J-hope és Jimin segítségével.
-Jó,jó..-beadtam a derekam,mert sohasem lenne vége.
Oda mentem a laptophoz és kerestem egy számot.A BTS-No More Dream-re jutott a választásom.Mivel már a csajokkal táncoltuk ezt a számot egy picit könnyebb volt a dolgom...Elkezdtem táncolni,ami látszólag tetszett a fiúknak,mert csak mosolyogtak...Nem táncoltam végig,mert a szívem elkezdett rakoncálkodni így abbahagyta a vége felé arra hivatkozva,hogy elfáradtam.
-Na?!-fordulta feléjük amire a válasz egy tapsvihar volt.
-Jó voltál cicus..-jött egy bókféle Jimin-től.
-Ööö...köszönöm?!
-Elismerem jól táncolsz,de még fejlődnöd kell törpike...-mondta egy amolyan"jól van megdicsérlek,hidd azt,hogy jó fej vagyok" mosollyal egybekötve.
-Álj félre!Majd mi megmutatjuk,hogy csinálják a profik!-hencegett Suga és a táncparkett közepére ment amit a többiek is követtek én meg leültem a faltövébe.
A szám nyitva lehetett az egész szám alatt,ahogy néztem őket.Ezek tényleg profik,nem csak viccelt Suga...az az átélés és szemvedélyesség amit bele adnak és még élvezik is..mintha csak az ő számuk lenne.
-Nah??-jöttek oda hozzám míg én a földről kecmeregtem fel.
-Hát ez valami szuper volt,sőt szinte eszméletlen,mintha csak a BTS-t láttam volna.
-Talán még náluk is jobbak?
-Ilyet ne merészelj még egyszer mondani..náluk senki nem jobb..hjahj,de jó is lenne velük találkozni..-sóhajtoztam.
-Talán közelebb vannak,mint azt hinnéd-selytelmeskedett V.
-Fiúk,folytassuk a próbát!-adta ki a parancsot RapMon.
Jó sok óráig próbáltak még ami elé uncsi volt így addig én chateltem a csajokkal...nagyon hiányoznak nekem és nekik is én,de megnyugtattam őket,hogy a hónap végére már otthon leszek,hisz suli lesz.
-Na fiúk,mára ennyi!-lihegett a "főnök".
-Hál' az égnek!
-Hurrá-á!
-Vég-re!-hallatszottak az örömnyöszörgések.
-Akkor megyünk haza?-csillant fel a szemem-Igen,legalább is többnyire..
-Többnyire?
-Igen,mert valakinek el kell mennie a boltba.
-És ki lesz az?
-Te és-drámai szünet-Jin!
-Hogy mi KI?!-kérdeztünk egyszerre .
-De miért ő mehet a bombázóval?-nyafogott Hope.
-Igen,ez nem érvényes!-folytatta Jimin.
-Mert én azt mondta!
-Jó!-elszontyolodtak.
Elindultunk "haza",de én meg Jin kiszálltunk az útba eső szupermarketnél.
-Na..és mi lesz a kaja?-érdeklődtem a polcok közt sétálva.
-Az amit csinálok!-válaszolta enyhén idegesen,mi baja van velem?
-Hát jó!-kullogtam mellette a bevásárlókocsit tolva.
Csendben mentem mellette,még ő pakolta a kocsiba a cuccokat.Kifizettük és elindultunk haza.Az út nem volt olyan hosszú,olyan 10 perc..
-Olyan csendes vagy...-jegyeztem meg halkan,mert azt sem hallottam,hogy egyáltalán lélegzik-e?
-Legalább nem vagyok olyan lepcses mint te!-morgott vissza.
-Jól van na!Nem kell leharapni a fejem..-erre ő megállt így én is.
-Nagyon nem bírlak..sőt egyenesen idegesítesz!Mi a fasznak kellett ide jönnöd,hogy megnehezítsd az életünket?Nem hogy inkább HAZA mennél és békén hagynál minket!-üvöltözött.
-Mert szerinted én itt akarok lenni?-üvöltöttem vissza.
A szatyrokat ledobva elrohantam,hogy merre,nem érdekelt csak minél messzebb Jin-től.
Beértem egy gyönyörű parkban...megint elkezdett vacakolni a szíven,talán újra szednem kéne a gyógyszert?Leültem egy nagy fa tövénél..felhúztam a térden és rá hajtottam a fejem..
Miért utál engem?A többiek is így éreznek irántam?Nem én akartam ide jönni..nem volt más választásom...-futottak át a rosszabbnál rosszabb gondoltatok az agyamon amitől eleredtek a könnyeim...nem tudom,hogy,de elaludtam,azt sem tudom,hogy meddig elaludhattam,hogy este lett és csörög a telefonom,de mire felvettem volna letette..
-20 nem fogadott hívás:V-motyogtam.
Felálltam és elindultam az úton kb.arra amerre jöttem.
A hátam mögött hallottam a lépteket amik egyre hangosabbak lettek,de nem nagyon figyeltem rá,mivel egy úton megyek és itt nem csak én vagyok...mentem tovább.
Megfordultam,mert csak érdekelt,hogy ki jön mögöttem,egy fekete ballonkabátos férfi állt közvetlenül előttem..megpróbáltam elfutni,de elgáncsolt így a földre estem..
2014. december 14., vasárnap
13.rész
~V szemszöge~
-Akkor adom vissza,ha.....-leállt az ugrálással-Mennyire fontos neked ez a telefon?
-Nagyon!Benne van az össze képem és zenéim...egy szóval az életem!
-Mit tennél meg érte?-húzom az időt
-Mit akarsz már tőlem?-összefont karral áll előttem egyik szemöldökét felvonva
-Óoo...semmit...csak egy csókot.
-Ezt most komolyan mondtad?
-Ige,most tesztelem,hogy mennyire kell neked?
-Jó!Belemegyek a piszkos kis játékodba,de csak akkor,ha ez nem mondod el senkinek...
-Jó!-egyeztem bele.
-De még csak meg se említsd,soha..de soha..
-Oké!
Lehajoltam hozzá,hogy egy szintbe legyek vele.Becsukta a szemét és közeledni kezdet felém..már majd nem összeért a szánk,mikor elhúzódtam...megfogtam a kezét és beleraktam az eszközt ekkor kinyitotta az egyik szemét és megnézte a kezét.
-Héé...te most szopatsz?
-Csak visszaadtam!-leültem az ágyra.
-Na megállj!-rám vetette magát.
-Nehéz vagy!Szállj le rólam!
-Nem.-karjaimat fejem mellé szorította,mert engedtem neki,hagy higgye azt,hogy erős.-engem nem lehet csak így átverni!
-Hát,de még is!-kiszabadítottam kezeim és lelöktem magamról és ráülte a derekára-akkor most játszunk meg erőszakolósdit!
-Nem!
-Jó akkor én kezdem! egyik kezemmel lefogtam az övéit és szép lassan kibontottam a fürdőköpenyét és megfogtam a mellét.
-Veszed le rólam a kezed!
-Jó,úgy is kisebbek mint mire számítottam!-leszálltam róla és hátradőltem.
-Most te...ááá...és ha nem lett volna rajtam melltartó?
-Akkor szopacs lett volna neked.
-Jó...tudod mit,ezzel elindítottál egy szopatás háborút!
-Akkor ezt elveszted!-meggyőződéssel mondtam ki,hisz nálam senki sem idegesíti az embereket,majd pont ez a cafka fogja elbitorolni a címem,mint a szopatás királya.
-Majd meglátjuk Taehyung,majd meglátjuk!-ez most fenyegetés volt?
-Jéé,kitudtad mondani a neve!-gúnyolódtam.
-Ha-ha...de vicces itt valaki!-hozzám vágott egy párnát.
-Ménnyéé inkább fürödni!
-Megyek is,te seggfej!-mondta mérgesen és visszaviharzott a fürdőbe
20 perc múlva már untam a várakozást...
-Hee..mi lenne ha sietnél mindjárt behugyozok!
-Jól van már! Sietek!-válaszolta a hang az ajtó mögül
-Akkor siess gyorsabban!-toporzékoltam
-Kész vagyok! Látod?-nyílt ki egy csapódással az ajtó.
-Waohh...te aztán..-berohantam és becsaptam az ajtót.
Elvégeztem a dolgom,majd gondoltam egyet és levetkőztem és beálltam a zuhany alá.Jó pár percig csak álltam a kellemes víz alatt,majd feleszméltem,hogy mosakodni is kéne.
Nyomtam egy kis tusfürdőd a kezemben és bedörzsöltem vele a testem,leöblítettem magamról a habot. Kiszálltam a kabinból és megtörölköztem,majd a törölközőt a derekam köré tekertem egy másikat pedig a fejemre raktam és kimentem.
-Már azt hittem lehúztad magad a wc-n!-rám nézett,kikerekedtek a szemei,úgy mintha egy egyszarvút látott volna.
-Mi van?!-kérdeztem rá.
-Se-semmi...
Odamentem a szekrényhez és kivettem az alvós cuccom.Elkezdtem volna levenni magamról a törölközőt,de egy hang megállított.
-Te meg mit csinálsz?
-Öltözöm,mért minek látszik?
-Ne itt már...
-Mért nem?-vontam fel az egyik szemöldököm.
-Mert nem vagyok rá kíváncsi!
-Akkor fordulj el!
-Chh...-elfordult és én felöltöztem.
-Készem vagyok!-ugrottam bele az ágyba,erre ő felém fordult.
-Így akarsz aludni?
-Miért ne?
-Hisz a hajad tiszta víz.-túrt bele a vizes hajamban.
-Na és?-tettem fel e kérdést,mert nem nagyon értetem,hogy olyan furcsa ezen?
-Na gyere ide!-feltérdelt a hátam mögé és közelebb húzott.
-Mit csinálsz?
-Maradj csendbe!-szólt rám a hajamat törölgetve.
Ott ültem csendben,gondolkozva azon,hogy ez a háborunk kezdete-e vagy sem,mert ha igen akkor tetszik...
-Készen vagyok...fogjuk rá,hogy száraz..-túrt bele a hajamba
Nem tudtam megszólalni csak ültem és bámultam a semmiben.
-Mi van Kim,meg se tudsz szólalni?Heee??-erre fejbe vágott egy párnával,ami nagyon jól jött,hisz visszahozott a valóságba.
-Neked ez már szokás lett?Mi van párna komplexusod van?
-Menj a franca Kim!!
-Mi van még csendben sem szabad maradnom,mert a végén még megölsz!
-Jó van naa...
Ahogy ezt a kis vitát elrendeztük le is feküdtünk aludni,hiszen holnap nagyon sok mindent kell majd csinálnunk a fiúkkal..
Elnyomott az álom...reggel korán keltünk a többiekkel,hogy hamarabb végezünk a próbával,már mindenki kész volt és az ajtóban állt,mikor egy hang megállított minket...
-Akkor adom vissza,ha.....-leállt az ugrálással-Mennyire fontos neked ez a telefon?
-Nagyon!Benne van az össze képem és zenéim...egy szóval az életem!
-Mit tennél meg érte?-húzom az időt
-Mit akarsz már tőlem?-összefont karral áll előttem egyik szemöldökét felvonva
-Óoo...semmit...csak egy csókot.
-Ezt most komolyan mondtad?
-Ige,most tesztelem,hogy mennyire kell neked?
-Jó!Belemegyek a piszkos kis játékodba,de csak akkor,ha ez nem mondod el senkinek...
-Jó!-egyeztem bele.
-De még csak meg se említsd,soha..de soha..
-Oké!
Lehajoltam hozzá,hogy egy szintbe legyek vele.Becsukta a szemét és közeledni kezdet felém..már majd nem összeért a szánk,mikor elhúzódtam...megfogtam a kezét és beleraktam az eszközt ekkor kinyitotta az egyik szemét és megnézte a kezét.
-Héé...te most szopatsz?
-Csak visszaadtam!-leültem az ágyra.
-Na megállj!-rám vetette magát.
-Nehéz vagy!Szállj le rólam!
-Nem.-karjaimat fejem mellé szorította,mert engedtem neki,hagy higgye azt,hogy erős.-engem nem lehet csak így átverni!
-Hát,de még is!-kiszabadítottam kezeim és lelöktem magamról és ráülte a derekára-akkor most játszunk meg erőszakolósdit!
-Nem!
-Jó akkor én kezdem! egyik kezemmel lefogtam az övéit és szép lassan kibontottam a fürdőköpenyét és megfogtam a mellét.
-Veszed le rólam a kezed!
-Jó,úgy is kisebbek mint mire számítottam!-leszálltam róla és hátradőltem.
-Most te...ááá...és ha nem lett volna rajtam melltartó?
-Akkor szopacs lett volna neked.
-Jó...tudod mit,ezzel elindítottál egy szopatás háborút!
-Akkor ezt elveszted!-meggyőződéssel mondtam ki,hisz nálam senki sem idegesíti az embereket,majd pont ez a cafka fogja elbitorolni a címem,mint a szopatás királya.
-Majd meglátjuk Taehyung,majd meglátjuk!-ez most fenyegetés volt?
-Jéé,kitudtad mondani a neve!-gúnyolódtam.
-Ha-ha...de vicces itt valaki!-hozzám vágott egy párnát.
-Ménnyéé inkább fürödni!
-Megyek is,te seggfej!-mondta mérgesen és visszaviharzott a fürdőbe
20 perc múlva már untam a várakozást...
-Hee..mi lenne ha sietnél mindjárt behugyozok!
-Jól van már! Sietek!-válaszolta a hang az ajtó mögül
-Akkor siess gyorsabban!-toporzékoltam
-Kész vagyok! Látod?-nyílt ki egy csapódással az ajtó.
-Waohh...te aztán..-berohantam és becsaptam az ajtót.
Elvégeztem a dolgom,majd gondoltam egyet és levetkőztem és beálltam a zuhany alá.Jó pár percig csak álltam a kellemes víz alatt,majd feleszméltem,hogy mosakodni is kéne.
Nyomtam egy kis tusfürdőd a kezemben és bedörzsöltem vele a testem,leöblítettem magamról a habot. Kiszálltam a kabinból és megtörölköztem,majd a törölközőt a derekam köré tekertem egy másikat pedig a fejemre raktam és kimentem.
-Már azt hittem lehúztad magad a wc-n!-rám nézett,kikerekedtek a szemei,úgy mintha egy egyszarvút látott volna.
-Mi van?!-kérdeztem rá.
-Se-semmi...
Odamentem a szekrényhez és kivettem az alvós cuccom.Elkezdtem volna levenni magamról a törölközőt,de egy hang megállított.
-Te meg mit csinálsz?
-Öltözöm,mért minek látszik?
-Ne itt már...
-Mért nem?-vontam fel az egyik szemöldököm.
-Mert nem vagyok rá kíváncsi!
-Akkor fordulj el!
-Chh...-elfordult és én felöltöztem.
-Készem vagyok!-ugrottam bele az ágyba,erre ő felém fordult.
-Így akarsz aludni?
-Miért ne?
-Hisz a hajad tiszta víz.-túrt bele a vizes hajamban.
-Na és?-tettem fel e kérdést,mert nem nagyon értetem,hogy olyan furcsa ezen?
-Na gyere ide!-feltérdelt a hátam mögé és közelebb húzott.
-Mit csinálsz?
-Maradj csendbe!-szólt rám a hajamat törölgetve.
Ott ültem csendben,gondolkozva azon,hogy ez a háborunk kezdete-e vagy sem,mert ha igen akkor tetszik...
-Készen vagyok...fogjuk rá,hogy száraz..-túrt bele a hajamba
Nem tudtam megszólalni csak ültem és bámultam a semmiben.
-Mi van Kim,meg se tudsz szólalni?Heee??-erre fejbe vágott egy párnával,ami nagyon jól jött,hisz visszahozott a valóságba.
-Neked ez már szokás lett?Mi van párna komplexusod van?
-Menj a franca Kim!!
-Mi van még csendben sem szabad maradnom,mert a végén még megölsz!
-Jó van naa...
Ahogy ezt a kis vitát elrendeztük le is feküdtünk aludni,hiszen holnap nagyon sok mindent kell majd csinálnunk a fiúkkal..
Elnyomott az álom...reggel korán keltünk a többiekkel,hogy hamarabb végezünk a próbával,már mindenki kész volt és az ajtóban állt,mikor egy hang megállított minket...
2014. december 5., péntek
12.rész
~V szemszöge ~
Mikor megláttam Yoyo-t azt hittem rögtön elsírom magam.Eszembe jutott a sok szörnyű emlék,amit mélyen eldugtunk, és most fel kellett tépni,mint egy sebtapaszt..emiatt a nőszemély miatt és ha ez nem lenne elég,még házhoz is kell menni,mert a kisasszonynak bele kell egyezni,hogy egy idegen fiúnál aludjon és igen meg kellett kérdezni,hogy nem-e mehetünk-e mi is?
Nem,ez nem volt elég még a történetet is el kellett mesélnie szegény Kookie-nak.Jó,ezen túl tettem magam egy kis idő múlva.Megszólalt a telefonja és elkezdett beszélgetni,méghozzá angolul amiből csak pár szót értek.
Még ez se okoz olyan nagy gondot,mert nem nagyon érdekelt,de aztán leköpött azt hittem megölöm őt itt és most,de nem tettem!...és mikor a beszélgetésből csak annyit hallottam,hogy V,V,V akkor már egy kicsit érdekelt...és erre kiderül,hogy én vagyok a téma.
Ez a nő a világ legidegesítőbb nője,de ha annyira idegesít,mért nem szólok neki vissza,mint a többieknek?Majd lehülyéznek,mondjuk ezt megszoktam,hisz amúgy is az vagyok.Az viszont jól esett,hogy megvédett,ami teljesen szükségtelen volt.
Meguntam magam és kimentem a konyhába és megcsináltam egy kakaót.Visszamentem és elkezdtem inni ,mikor végeztem a többiek elkezdtek röhögni.
-V!
-Tessék!
-Valami....Valami....-nyöszörögte J-hope a röhögőgörcs miatt.
Viki fogott egy zsepit és elkezdett vele közeledni és letörölte a kakaó bajszom.
Ebbe egy picit belepirultam.Még beszélgettünk egy kicsit,de meguntam őket és felmentem.
Ott feküdtem az ágyamon és gondolkodtam a semmin mint legtöbbször.
Már majdnem elaludtam mikor valaki rám ugrott.
-Ne aludj!-kiáltotta Viki.
-Nem alszom!-letepertem.-Azt akarod,hogy szívbajt kapjak?
-Igen...-mosolygott avval az édes mosolyával.
-Tényleg?!-húztam a számat
Elkezdtünk birkózni...Mikor már egyikünk se tudott mozogni a másiktól,csak néztük egymást és ziháltunk.
Majdnem megcsókoltam,de elkezdett beszélni és evvel elrontotta ezt a csodálatos pillanatot.
-El kéne mennem fürödni.
-Akkor menj!-elengedtem.
-De egyedül unalmas!-lebiggyesztette ajkait.
- Ez most kérdés volt vagy-
-Igen..akarsz velem fürödni?-vágott a szavamba.
-...-erre nem tudtam mit mondani.
-Jaj,ne nézz így rám...nem gondoltam komolyan,ennyire nem vagyok hülye...csak kíváncsi voltam mit fogsz mondani.
-Ha-ha..most megsértődtem.-bevágtam a durcit.
-Jajj,ugyan már. Ezt a kérdést nem vehetted komolyan...
-De!-hazudtam.
-Ohh....Na mindegy. Elmentem fürödni.-és avval be ment a fürdőbe
Pár perc múlva csörgött a telefonja.Hát még szép,hogy Yoyo volt úgyhogy kinyomtam.
-Hé! Ezt most miért csináltad?-jött ki a fürdőből egy rózsaszín fürdőköpenybe-Add ide!
-Nem!-felálltam és így nem tudta kivenni a kezemből.
-Na!Ne csináld már...ADD VISSZA!-ugrált,de esélytelenül
Nyújtózkodott de így se érte el....a mellei a mellkasomhoz simultak...annyira furcsa volt az az érzés amit abban a percben éreztem más volt....sosem éreztem még ilyet...majd be ugrott valami....ha tényleg olyan fontos neki ez a telefon,mint amilyen raplit lerendez most érte akkor biztos megteszi amit kérek érte.
-Akkor adom vissza,ha.....
Mikor megláttam Yoyo-t azt hittem rögtön elsírom magam.Eszembe jutott a sok szörnyű emlék,amit mélyen eldugtunk, és most fel kellett tépni,mint egy sebtapaszt..emiatt a nőszemély miatt és ha ez nem lenne elég,még házhoz is kell menni,mert a kisasszonynak bele kell egyezni,hogy egy idegen fiúnál aludjon és igen meg kellett kérdezni,hogy nem-e mehetünk-e mi is?
Nem,ez nem volt elég még a történetet is el kellett mesélnie szegény Kookie-nak.Jó,ezen túl tettem magam egy kis idő múlva.Megszólalt a telefonja és elkezdett beszélgetni,méghozzá angolul amiből csak pár szót értek.
Még ez se okoz olyan nagy gondot,mert nem nagyon érdekelt,de aztán leköpött azt hittem megölöm őt itt és most,de nem tettem!...és mikor a beszélgetésből csak annyit hallottam,hogy V,V,V akkor már egy kicsit érdekelt...és erre kiderül,hogy én vagyok a téma.
Ez a nő a világ legidegesítőbb nője,de ha annyira idegesít,mért nem szólok neki vissza,mint a többieknek?Majd lehülyéznek,mondjuk ezt megszoktam,hisz amúgy is az vagyok.Az viszont jól esett,hogy megvédett,ami teljesen szükségtelen volt.
Meguntam magam és kimentem a konyhába és megcsináltam egy kakaót.Visszamentem és elkezdtem inni ,mikor végeztem a többiek elkezdtek röhögni.
-V!
-Tessék!
-Valami....Valami....-nyöszörögte J-hope a röhögőgörcs miatt.
Viki fogott egy zsepit és elkezdett vele közeledni és letörölte a kakaó bajszom.
Ebbe egy picit belepirultam.Még beszélgettünk egy kicsit,de meguntam őket és felmentem.
Ott feküdtem az ágyamon és gondolkodtam a semmin mint legtöbbször.
Már majdnem elaludtam mikor valaki rám ugrott.
-Ne aludj!-kiáltotta Viki.
-Nem alszom!-letepertem.-Azt akarod,hogy szívbajt kapjak?
-Igen...-mosolygott avval az édes mosolyával.
-Tényleg?!-húztam a számat
Elkezdtünk birkózni...Mikor már egyikünk se tudott mozogni a másiktól,csak néztük egymást és ziháltunk.
Majdnem megcsókoltam,de elkezdett beszélni és evvel elrontotta ezt a csodálatos pillanatot.
-El kéne mennem fürödni.
-Akkor menj!-elengedtem.
-De egyedül unalmas!-lebiggyesztette ajkait.
- Ez most kérdés volt vagy-
-Igen..akarsz velem fürödni?-vágott a szavamba.
-...-erre nem tudtam mit mondani.
-Jaj,ne nézz így rám...nem gondoltam komolyan,ennyire nem vagyok hülye...csak kíváncsi voltam mit fogsz mondani.
-Ha-ha..most megsértődtem.-bevágtam a durcit.
-Jajj,ugyan már. Ezt a kérdést nem vehetted komolyan...
-De!-hazudtam.
-Ohh....Na mindegy. Elmentem fürödni.-és avval be ment a fürdőbe
Pár perc múlva csörgött a telefonja.Hát még szép,hogy Yoyo volt úgyhogy kinyomtam.
-Hé! Ezt most miért csináltad?-jött ki a fürdőből egy rózsaszín fürdőköpenybe-Add ide!
-Nem!-felálltam és így nem tudta kivenni a kezemből.
-Na!Ne csináld már...ADD VISSZA!-ugrált,de esélytelenül
Nyújtózkodott de így se érte el....a mellei a mellkasomhoz simultak...annyira furcsa volt az az érzés amit abban a percben éreztem más volt....sosem éreztem még ilyet...majd be ugrott valami....ha tényleg olyan fontos neki ez a telefon,mint amilyen raplit lerendez most érte akkor biztos megteszi amit kérek érte.
-Akkor adom vissza,ha.....
2014. november 16., vasárnap
11.rész
~Jungkook szemszöge~
Viktória és a fiúk nyaggatására elkezdtem mesélni.
-Na..jó..minden úgy kezdődött,hogy....
Ááá minden a húga miatt volt,a fiúk is igazolják,én meg Jina nagyon jó barátok voltunk még ez előtt az incidens előtt..szinte olyan volt mintha a húgom lett volna! Egyik nap azt hallottam az osztálytársamtól,hogy milyen szép pár vagyunk...először nem értettem,hogy mért mondták ezt.Az ebédszünetben felmentünk a kedvenc helyünkre a tetőre a virágoskerthez.Megbeszéltük ezt a dolgot és csak nevettünk rajta.-ettől az emléktől mosolyra állt a szám.-Délután a tesója jött érte akinek a fülébe jutott ez a hamis hír..elhívott Jinától,hogy beszéljünk,de az nem beszélgetés volt,hanem veszekedés,nem vettem magamra,hisz én tudtam,hogy nem igaz..Másnap Jina nem jött suliba,de írt egy üzit,hogy vigyem el neki a házit.Iskola után rögtön hozzájuk vettem az utat ami miatt a fiúk le is csesztek...na mindegy is ez.....35 percnyi séta után el is értem hozzájuk.Odaértem,csengetem,majd ajtót nyitottak,de nem az nyitott ajtót mint akire vártam-elszomorodtam-a tesója megint nekem esett,de jött Jina és mellém állt....elmagyaráztuk,hogy mi is a helyzet,nagy nehezen elhitte,de azért,mert leüvöltötte a fejem és okok nélkül vádolt nem kért bocsánatot se......-elszomorodtam és már nem tudtam megállítani a könnyeim-hát..rö-röviden enn...ennyi..-nyöszörögtem
-Jaj,csak ne sírj...simogatta a hátam Viki-Miért ilyen érzékenyek a koreai fiúk?-megölelt-De rá szoktattok,hogy ölelgessem az embereket!-ezen a kijelentésen elmosolyodtam-és amúgy-elengedett-azt elfelejtettem megkérdezni,hogy ez miben is érint ez titeket?
-Abban,hogy mi egy család vagyunk és egy család lényege,hogy összetartsanak bármi is történjen!-adta a választ RapMo.
-Értem,végül is én is mindig kiállok EmBry-ért és ő is értem.Figyeljetek én most fel is-nem tudta befejezni a mondatát a telefon csörgése miatt.
~Viktória szemszöge~
Kookie vigasztalása után mondani akartam,hogy fel kéne hívnom EmBry-t,de ő megelőzött.
-Szia EmBry!
-Ooh,csak ne EmBry-z itt nekem!
-Neked bajod mi?-tettem fel e költői kérdést.
-Bajom az,hogy megígérted,hogy felhívsz pedig nem tetted....hogy lehetsz ilyen-
-Na jól van mond el...-rádöbbentem,hogy ha valakivel EmBry ordibál akkor valami nagyon fontos lehet ha ennyire idegesíti,hogy még velem szemben is felemeli a hangját.
-Jaj,basszus azt sem tudom,hogy mondjam..-kimentem a konyhába,mert kicsit frusztrált,hogy egyfolytában csak néznek a fiúk,hogy kivel beszélhetek.-Figyelj ígérd meg,hogy nem ájulsz el!-kinyitottam a hűtőt és kivetem egy dobozos narancslevet
-Jaj,mond már!-üvöltöttem a telefonba miközben egy kézzel próbáltam beleerőszakolni a szívószálat a dobozba.
-Na jó!-hallani lehetett a hangján,hogy örül.-Ugye tudsz arról a versenyről?-ki indutam a konyhából a narancslevet szürcsölve.
-Ja az ami Long Beach-ban lesz?
-Igen...és az van,hogy...mi..is... megyünk a csapattal-reakcióm keretében leköptem V-t.
-Hogy mi van?Szerinted feltudod őket készíteni röpke egy hónap alatt?-egy zsepit nyújtottam V-nek,hogy megtörölközzön-Bocsi!-súgtam neki.
-Mért kérsz bocsánatot? Van ott valaki,igaz?
-Nem!
-Tudom,hogy van ott valaki rajtad kívül....hmm,csak nem egy fiú?
-De igen.-húztam a számat.
-A fiúd?
-Hülye vagy,vagy hülye vagy?
-Akkor a fiúd!
-Ő nem a fiúm!!-erre a mondatra RapMonster és Jin felkapták a fejüket, gondolom csak ők értenek angolul vagy ilyesmi.
-Persze,persze ezt mond annak aki elhiszi vagy nem ismer...
-Még egyszer és utoljára elmondom,hogy V-nem-a-pasim!
-Akkor mid?
-A szobatársam.
-Aha..persze...
-Figyelj!A tesóm menedzser ezt te is tudod.
-Aham..
-Na,ő egy fiú csapat menedzsere és abban van V akit leköptem.
-V-várj csak azt mondtad V?
-Ehe,méé?
-Mert a BTS-ben is van egy V.
-Jah,persze ez pont az a V lesz?
-Mért?Lehet!
-Persze,majd a kedvenc fiú bandámmal fogok egy lakosztályban lakni...bár jó lenne.
-Hányan vannak?
-6-an.
-Biztos?
-Igen,azért bazdmeg még tudok számolni!
-Akkor jó.Ez a V tényleg nem az a V.
-Mondtam!
-Na,de megyek,anya hív.
-Oké,szia.
-Sziaaaaa.-szét kapcsolta a vonalt.
-Kivel beszéltél?-érdeklődött RapMonster.
-A tesómmal.
-Melyikkel?
-Szerinted,úgy hívják EmBry és a fiúkról vitatkozunk.
-Lány.
-Pontosan,de még milyen idegesítő.
-Hány éves?
-Nem a te súlycsoportod,drágaságom.-paskoltam meg Suga arcát.-Amúgy 17.
-Na Kookie!-vágta hátba szegénykét J-hope.
-Na ide figyeljetek!Ő az én kis húgom és nem adom olyan könnyen őt...amúgy se tudjátok,hogy néz ki,akkor meg?
-Nem lehet olyan csúnya,ha a tesód.-kaptam a választ Jimin-től.
-Mutass róla képet!-adta ki a parancsot Kookie.
-Jó,de csak azért,hogy ne nyaggasatok! -kikerestem a telómból egy képet róla és megmutattam.
-Azt hiszem szerelmes lettem!-jelentette ki J-hope.
-Fültövön csapjalak?Heee.....-emeltem a kezem.
-Nyugi csak vicceltem.
-Valaki féltékeny?-kérdezte Jimin.
-Ha-ha...
-Jé,jött egy üzim!-pittyegett a telefonom -Tudom,hogy szereted V-t! :p-olvastam kicsit felhangon
-Ki írta?-érdeklődött RapMonster.
-Idióta!-írtam vissza.-EmBry.-néztem rájuk-Hogy lehet valaki....ááááá...fúúúúú!!!!
-Ez miért olyan kiakasztó?
-Mert nem szeretem mikor olyat mondanak rólam ami nem igaz.
-Akkor nem szereted V-t?-szegény V már azt se tudta hova süllyedjen ettől a kérdéstől.
-Nem,nem igaz,hogy szeretem,de mi lenne ha ezt a témát hagynánk?
-Mért nem?
-Mert nem az estem....nem rossz pasi ő,de sajnos nekem ő nem...ugye megérted?
-Meg.-egy kis mosolyt erőltetett az arcára.
-Ugye,nem haragszol?-tudtam,hogy rosszul esett neki amit mondtam,de azért még rákérdeztem,persze érezze magát még szarabbul,mért ne?
-Miért,mert nem vagyok az ested?Ezt még egy bolond is megértené,akkor én miért ne?-ebben az egy mondatban annyi szomorúság volt,hogy az csoda,hogy nem sírta el magát.
-Persze,mert te olyan okos vagy?-veregette meg a vállát J-hope.
-Héé,ne hülyézzetek le,mert ő nem hülye csak egy másik bolygóról jött és na...
-Kössz!-forgatta a szemeit,de közben mosolygott.
Viktória és a fiúk nyaggatására elkezdtem mesélni.
-Na..jó..minden úgy kezdődött,hogy....
Ááá minden a húga miatt volt,a fiúk is igazolják,én meg Jina nagyon jó barátok voltunk még ez előtt az incidens előtt..szinte olyan volt mintha a húgom lett volna! Egyik nap azt hallottam az osztálytársamtól,hogy milyen szép pár vagyunk...először nem értettem,hogy mért mondták ezt.Az ebédszünetben felmentünk a kedvenc helyünkre a tetőre a virágoskerthez.Megbeszéltük ezt a dolgot és csak nevettünk rajta.-ettől az emléktől mosolyra állt a szám.-Délután a tesója jött érte akinek a fülébe jutott ez a hamis hír..elhívott Jinától,hogy beszéljünk,de az nem beszélgetés volt,hanem veszekedés,nem vettem magamra,hisz én tudtam,hogy nem igaz..Másnap Jina nem jött suliba,de írt egy üzit,hogy vigyem el neki a házit.Iskola után rögtön hozzájuk vettem az utat ami miatt a fiúk le is csesztek...na mindegy is ez.....35 percnyi séta után el is értem hozzájuk.Odaértem,csengetem,majd ajtót nyitottak,de nem az nyitott ajtót mint akire vártam-elszomorodtam-a tesója megint nekem esett,de jött Jina és mellém állt....elmagyaráztuk,hogy mi is a helyzet,nagy nehezen elhitte,de azért,mert leüvöltötte a fejem és okok nélkül vádolt nem kért bocsánatot se......-elszomorodtam és már nem tudtam megállítani a könnyeim-hát..rö-röviden enn...ennyi..-nyöszörögtem
-Jaj,csak ne sírj...simogatta a hátam Viki-Miért ilyen érzékenyek a koreai fiúk?-megölelt-De rá szoktattok,hogy ölelgessem az embereket!-ezen a kijelentésen elmosolyodtam-és amúgy-elengedett-azt elfelejtettem megkérdezni,hogy ez miben is érint ez titeket?
-Abban,hogy mi egy család vagyunk és egy család lényege,hogy összetartsanak bármi is történjen!-adta a választ RapMo.
-Értem,végül is én is mindig kiállok EmBry-ért és ő is értem.Figyeljetek én most fel is-nem tudta befejezni a mondatát a telefon csörgése miatt.
~Viktória szemszöge~
Kookie vigasztalása után mondani akartam,hogy fel kéne hívnom EmBry-t,de ő megelőzött.
-Szia EmBry!
-Ooh,csak ne EmBry-z itt nekem!
-Neked bajod mi?-tettem fel e költői kérdést.
-Bajom az,hogy megígérted,hogy felhívsz pedig nem tetted....hogy lehetsz ilyen-
-Na jól van mond el...-rádöbbentem,hogy ha valakivel EmBry ordibál akkor valami nagyon fontos lehet ha ennyire idegesíti,hogy még velem szemben is felemeli a hangját.
-Jaj,basszus azt sem tudom,hogy mondjam..-kimentem a konyhába,mert kicsit frusztrált,hogy egyfolytában csak néznek a fiúk,hogy kivel beszélhetek.-Figyelj ígérd meg,hogy nem ájulsz el!-kinyitottam a hűtőt és kivetem egy dobozos narancslevet
-Jaj,mond már!-üvöltöttem a telefonba miközben egy kézzel próbáltam beleerőszakolni a szívószálat a dobozba.
-Na jó!-hallani lehetett a hangján,hogy örül.-Ugye tudsz arról a versenyről?-ki indutam a konyhából a narancslevet szürcsölve.
-Ja az ami Long Beach-ban lesz?
-Igen...és az van,hogy...mi..is... megyünk a csapattal-reakcióm keretében leköptem V-t.
-Hogy mi van?Szerinted feltudod őket készíteni röpke egy hónap alatt?-egy zsepit nyújtottam V-nek,hogy megtörölközzön-Bocsi!-súgtam neki.
-Mért kérsz bocsánatot? Van ott valaki,igaz?
-Nem!
-Tudom,hogy van ott valaki rajtad kívül....hmm,csak nem egy fiú?
-De igen.-húztam a számat.
-A fiúd?
-Hülye vagy,vagy hülye vagy?
-Akkor a fiúd!
-Ő nem a fiúm!!-erre a mondatra RapMonster és Jin felkapták a fejüket, gondolom csak ők értenek angolul vagy ilyesmi.
-Persze,persze ezt mond annak aki elhiszi vagy nem ismer...
-Még egyszer és utoljára elmondom,hogy V-nem-a-pasim!
-Akkor mid?
-A szobatársam.
-Aha..persze...
-Figyelj!A tesóm menedzser ezt te is tudod.
-Aham..
-Na,ő egy fiú csapat menedzsere és abban van V akit leköptem.
-V-várj csak azt mondtad V?
-Ehe,méé?
-Mert a BTS-ben is van egy V.
-Jah,persze ez pont az a V lesz?
-Mért?Lehet!
-Persze,majd a kedvenc fiú bandámmal fogok egy lakosztályban lakni...bár jó lenne.
-Hányan vannak?
-6-an.
-Biztos?
-Igen,azért bazdmeg még tudok számolni!
-Akkor jó.Ez a V tényleg nem az a V.
-Mondtam!
-Na,de megyek,anya hív.
-Oké,szia.
-Sziaaaaa.-szét kapcsolta a vonalt.
-Kivel beszéltél?-érdeklődött RapMonster.
-A tesómmal.
-Melyikkel?
-Szerinted,úgy hívják EmBry és a fiúkról vitatkozunk.
-Lány.
-Pontosan,de még milyen idegesítő.
-Hány éves?
-Nem a te súlycsoportod,drágaságom.-paskoltam meg Suga arcát.-Amúgy 17.
-Na Kookie!-vágta hátba szegénykét J-hope.
-Na ide figyeljetek!Ő az én kis húgom és nem adom olyan könnyen őt...amúgy se tudjátok,hogy néz ki,akkor meg?
-Nem lehet olyan csúnya,ha a tesód.-kaptam a választ Jimin-től.
-Mutass róla képet!-adta ki a parancsot Kookie.
-Jó,de csak azért,hogy ne nyaggasatok! -kikerestem a telómból egy képet róla és megmutattam.
-Azt hiszem szerelmes lettem!-jelentette ki J-hope.
-Fültövön csapjalak?Heee.....-emeltem a kezem.
-Nyugi csak vicceltem.
-Valaki féltékeny?-kérdezte Jimin.
-Ha-ha...
-Jé,jött egy üzim!-pittyegett a telefonom -Tudom,hogy szereted V-t! :p-olvastam kicsit felhangon
-Ki írta?-érdeklődött RapMonster.
-Idióta!-írtam vissza.-EmBry.-néztem rájuk-Hogy lehet valaki....ááááá...fúúúúú!!!!
-Ez miért olyan kiakasztó?
-Mert nem szeretem mikor olyat mondanak rólam ami nem igaz.
-Akkor nem szereted V-t?-szegény V már azt se tudta hova süllyedjen ettől a kérdéstől.
-Nem,nem igaz,hogy szeretem,de mi lenne ha ezt a témát hagynánk?
-Mért nem?
-Mert nem az estem....nem rossz pasi ő,de sajnos nekem ő nem...ugye megérted?
-Meg.-egy kis mosolyt erőltetett az arcára.
-Ugye,nem haragszol?-tudtam,hogy rosszul esett neki amit mondtam,de azért még rákérdeztem,persze érezze magát még szarabbul,mért ne?
-Miért,mert nem vagyok az ested?Ezt még egy bolond is megértené,akkor én miért ne?-ebben az egy mondatban annyi szomorúság volt,hogy az csoda,hogy nem sírta el magát.
-Persze,mert te olyan okos vagy?-veregette meg a vállát J-hope.
-Héé,ne hülyézzetek le,mert ő nem hülye csak egy másik bolygóról jött és na...
-Kössz!-forgatta a szemeit,de közben mosolygott.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

